Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az EU Bírósága ítéletet hozott egy magyar malomipari cég ügyében, amely egy olasz fantomvállalkozásnak értékesített gabonát, állításuk szerint jóhiszeműen. A bíróság szerint a közösségen belüli ügylethez kapcsolódó áfamentességet meg kell tagadni az eladótól, amennyiben tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy ezzel az ügylettel a vevő által elkövetett adócsaláshoz járult hozzá.
Az áfamentesség megtagadható valamely másik uniós tagállamba szánt terméket értékesítő társaságtól akkor, ha a társaság nem bizonyította, hogy a közösségen belüli termékértékesítés történt, ám akkor, ha ez a társaság benyújtotta az erre vonatkozó bizonyítékokat, és jóhiszeműen járt el, az áfamentesség nem tagadható meg tőle azzal az indokkal, hogy a vevő valójában nem szállította a termékeket a feladás helye szerinti tagállamon kívülre - áll az Európai Unió bíróságának csütörtökön közzétett magyar vonatkozású ítéletében.
A hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelv értelmében az olyan terméknek valamely tagállamban történő értékesítése, amit egy másik tagállamban adtak fel, mentes az áfa alól az első államban. Ilyen esetben a vevőnek kell megfizetnie az áfát a termékek rendeltetési helye szerinti államban.
A Mecsek Gabona nagykereskedelmi társaság 2009 augusztusában egy olasz társaság részére ezer tonna repcét értékesített, amit a szerződés értelmében a vevőnek egy másik tagállamba kellett szállítania. Az árut a Mecsek Gabona magyarországi telephelyén adták át a vevőnek, az olasz társaság pedig egy olaszországi címről postai úton küldött vissza az eladó részére több CMR-fuvarlevelet, amelyek igazolták a repce Magyarországon kívülre történő elszállítását.
A Mecsek Gabona úgy ítélte meg, hogy áfamentes termékértékesítés történt, nem számított fel áfát a vevővel szemben a számlában, és azt nem fizette meg a magyar adóhatóság részére. Az olasz adóhatóság azonban megállapította, hogy a vevő társaság nem volt fellelhető, és soha nem is fizetett áfát Olaszországban. Ezért 2010 januárjában az olasz társaság olasz adó-azonosítószámát visszamenőlegesen törölték a nyilvántartásból, aminek alapján aztán a magyar adóhatóság úgy ítélte meg, hogy a Mecsek Gabona által értékesített repcét nem is szállították el a másik tagállamba, ezért a szóban forgó ügylet nem minősült áfamentes közösségen belüli termékértékesítésnek. A Mecsek Gabonát az áfa, továbbá adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezték. A magyar vállalat bíróságra ment, az pedig Luxembourghoz fordult az uniós jog értelmezés végett.
Az EU legfőbb bírói testülete megállapította: mivel a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelv nem írja konkrétan elő, hogy milyen bizonyítékok szükségesek a közösségen belüli termékértékesítés megtörténtének igazolásához, azt a tagállamoknak kell maghatározniuk, tiszteletben tartva a jogbiztonság és az arányosság elvét. Ugyanakkor valamely tagállam nem követelheti meg az adóalanytól, hogy bizonyítsa, az áru ténylegesen elhagyta a tagállam területét - mondta ki a luxembourgi taláros testület. A vázolt ügyben a magyar bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a Mecsek Gabona a magyar jog és a szokásos gyakorlat alapján eleget tett-e a bizonyítás terén őt terhelő kötelezettségeknek.
Az EU Bírósága ugyanakkor hangsúlyozta: a közösségen belüli ügylethez kapcsolódó áfamentességet meg kell tagadni az eladótól, amennyiben tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy ezzel az ügylettel a vevő által elkövetett adócsaláshoz járult hozzá, és nem tett meg minden, tőle telhető ésszerű intézkedést a csalás megakadályozása érdekében.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el vagy távoznak.
15–9-re nyertek a mieink.
Már így is Magyarországé az elmúlt 10 év legdurvább drágulása az EU-ban.