Hacsak nincs zsebben több tízmillió forint, már az indulás pillanatában szükség lehet,  külső tőke bevonására. A vállalkozás ezen időszakában a banki hitel azonban nem opció, hiszen a korábbi üzletmenet hiánya következtében tárgyi eszközök és jelzálog terhére kaphat csak hitelt induló vállalkozás, ezért befektetők bevonásával érdemes a kezdeti időszakot áthidalni. 

A startupok növekedése egy jellegzetes folyamat, amely az ötlet megszületésétől a sikeres piaci jelenlét megalapozásával zárul. Az üzleti koncepció alapos kidolgozását követően intenzív termékfejlesztési szakasz következik, amely számos váratlan fordulatot tartogathat az ötletgazdának is. Az induló vállalkozások jelentős része már ebben a fázisban elvérzik. Gondoljunk csak az alapítók közötti konfliktusokra, vagy egy-egy azonnali jövedelem reményében elfogadott állásra, amely rögtön könnyen szétzilál(hat)ja a még igazából össze sem állt alapító csapatot. És ekkor még a piac, mint bizonytalansági tényező meg sem jelent az egyenletben.

Ha a vállalkozás sikerrel veszi a kezdeti megpróbáltatásokat, kezdődhet a termékfejlesztés, aminek tőkeigénye jelentősen összefügg a vállalkozás működési területével. Az előzetes tervezésnél az alapítóknak azt a kérdést (is) meg kell válaszolni, hogy mennyibe fog kerülni, amíg az ötletből piacra dobható terméket állítanak elő. Más nagyságrendű idő- és pénzráfordítást igényel egy kutatás-fejlesztés igényes biotechnológiai projekt, és mást egy új üzleti modellel működő közösségi média, vagy okostelefon-alkalmazás.

Mi a teendő akkor, ha egy vállalkozás alapítója rendelkezik a cég elindításához szükséges tapasztalattal, tudással, kapcsolatrendszerrel, de nem áll rendelkezésére a termékfejlesztéshez szükséges tőke? 

Ameddig csak lehet célszerű önerőből fejleszteni a vállalkozást, mert a cég életében elért különböző mérföldkövek (például az alfa, béta verziójú szoftver átadása, felhasználók száma, fizetős ügyfelek száma) megsokszorozhatják a cég értékét. Érdemes azonban azt is mérlegelni, mit ér a cégérték lépésről lépésre történő „megfontolt” növelése, ha közben a versenytársak elhúznak. 

Ha a vállalkozás mér kimerítette saját forrásait, akkor érdemes magvető tőkéhez folyamodni, amely az ötlet megvalósításának alapjait biztosít(hat)ja. Az úgynevezett üzleti angyalok és magvető alapok jellemzően 1 és 80 millió forint közötti összeg befektetésére vállalkoznak Magyarországon, ezért cserébe kisebbségi, általában 25 százaléknál kevesebb tulajdonrészt kérnek.  (Üzleti angyalok és magvető tőkebefektetők megtalálhatóak az Insiderblog adatbázisában.) 

Ha a prototípus jól veszi az akadályokat, jöhet a piaci tesztelés először a potenciális felhasználók szűkebb körében (kiváló alkalom erre a HiTechTest az MMKlaszter szervezésében) majd ha ezt is sikerrel zárta a projekt, akkor indulhat az értékesítés. 

A kockázati tőke gyakran termékfejlesztési szakaszban száll be vállalkozásokba, de legtöbbször a piaci validálást követően a nemzetközi terjeszkedés elősegítését hivatott finanszírozni. Az alapítók ilyenkor „átadják” a tulajdoni hányad egy bizonyos részét, de így jóval magasabb értékű cégnek a tulajdonosaivá válnak a tőkeemelési folyamat eredményeképpen. A klasszikus hasonlattal élve érdemes átgondolni, hogy melyik ér többet: Egy tenyérnyi méretű torta 100 százaléka, vagy pedig egy óriástorta 60 százaléka. A kockázati tőkebefektető a megvalósításhoz szükséges pénz mellett a saját tapasztalatával, kapcsolatrendszerével, piaci ismeretével is segíthet. Kockázati tőke befektetők figyelmének felkeltésére kiválóan alkalmasak a Startup versenyek (Startup Sauna Warmup, Seedcamp Budapest) vagy az erre szakosodott tanácsadók.

A tőkebevonás sosem lehet cél, csak egy eszköz ahhoz, hogy a valódi problémára valódi megoldást nyújtó vállalkozások előtt globális lehetőségek nyílhassanak meg, amik idővel a vállalkozás befektetői számára is kiváló megtérülési mutatókat eredményeznek.