Simonka György közölte: megállt az ágazat zsugorodása, többéves lejtmenet után a gazdálkodók 2013-ban több mint 5500 hektáron vetnek vagy ültetnek primőr dinnyepalántát. A hazai dinnyevetőmag-forgalmazók és palánta-előállítók előzetes forgalmi adatai is hasonló bővülést mutatnak.

A miniszteri biztos hozzátette: egy hektár dinnye három embert tart el. A magyar mezőgazdaságban 2013-ban mintegy 17 ezer embernek nyújt megélhetést ez a kultúra, valamint több száz, az ágazatnak beszállító vállalkozónak és családtagjainak.

Simonka György kifejtette: 2013-ban főleg zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó termelők vállalkoznak újra a dinnye termelésére, kiegészítő jövedelemszerzés céljából. Több olyan termelő tér vissza a dinnyetermeléshez 10-20 hektáros területen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, aki a kiszámíthatatlan és nyomott felvásárlási árak miatt hagyott fel a termeléssel. Úgy vélte, a termelési kedv alapja az, hogy 2013-ban helyreállt a piaci morál, és a dinnyeágazatban sikerült először Magyarországon a fogyasztókat és a kereskedőket a termés megbízhatóságáról és kiváló minőségéről.

A szántóföldi gyümölcsöt 2013-ban kilogrammonként átlagosan ötven forintért tudták értékesíteni a termelők, az egységár az előző években 25-30 forint között alakult. A magyar dinnye hazai piaci részesedése 2013-ban csaknem kétszeresére nőtt, meghaladta az ötven százalékot - ismertette Simonka György.

A dinnyetermelés bővülése nem ütközik piaci korlátokba. A magyar dinnyének van külföldi piaca, és a hazai fogyasztás is tovább bővíthető. Az ágazat megerősödéséhez a 2012-es évihez hasonló összefogásra és diplomáciai munkára van szükség - magyarázta a miniszteri biztos.

Simonka György adatai szerint 2012-ben Magyarországon mintegy 5000 hektáron termesztettek dinnyét, ennek több mint 50 százaléka békési terület volt. A termésátlag hektáronként 400 mázsa volt, egy hektár a föld minőségétől függően 1,5-3,5 millió forint árbevételt hozott.