Az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a magyarok megtakarítási kedve és fogyasztási képességükkel kapcsolatos optimizmusa, jelentős részük azonban továbbra is tartózkodna a hitelfelvételtől és úgy látja, hogy még mindig messze a gazdasági kilábalás - derül ki a Deloitte-Scale BankIndexéből.

Az országos, reprezentatív kutatás a 18 éven felüli hazai lakosság pénzügyi attitűdjeit vizsgálta, különös tekintettel a fogyasztással, a hitelfelvétellel és a megtakarításokkal kapcsolatos véleményükre. 

Fülöp András, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának vezető partnere szerint összességében mindhárom szegmensben a másfél éves átlag feletti lakossági optimizmust érzékeltek 2013-ban, ennek ellenére továbbra sem tapasztalható  áttörés a lakossági piacon. 

A megkérdezettek a megelőző időszakhoz képest kisebb arányban (67 százalék) látták úgy, hogy egyáltalán nem tudnak többet költeni a mindennapokban, ez az arány azonban még mindig nagyon magas. Azon válaszadók száma, akik úgy ítélték meg, továbbra sem tudnak majd többet félretenni, mint az elmúlt hónapokban, csaknem 5 százalékkal csökkent. A megtakarítási képesség erősödése és a javuló fogyasztási várakozások között szoros összefüggés tapasztalható, a két index mozgása egymást követve alakult 2013-ban.

Szép Péter, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának partnere a közleményben felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben új kihívások elé néz a lakosság és az egész pénzügyi rendszer is. A folyamat nagy nyertesei a befektetési alapok, amelyeknek a pénzügyi vagyona csak 2013-ban több mint 700 milliárd forinttal emelkedett. A pénzügyi rendszer számára fontos kérdés, hogyan tudnak alkalmazkodni szereplői ezekhez az adottságokhoz. 

A hitelfelvétellel kapcsolatban változatlanul elutasítóak az emberek, hozzáállásuk csak kis mértékben javult az utóbbi egy évben. A válaszadók közel 78 százaléka egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy hitelt venne fel a közeljövőben. A lakosság ambivalensen viszonyul a bankpiaci szereplőkhöz, mert bár 70 százalékuk szerint a bankok nem működnek tisztességesen, közel kétharmadunk ennek ellenére fontosnak tartja a tevékenységüket. Nagyon hasonló trend figyelhető meg a biztosítótársaságoknál is. 

A megfelelő hiteltermék kiválasztásakor továbbra is az ár és a kamatok alakulása a legfontosabb az emberek számára, a szolgáltatás széleskörűsége és minősége csak ezután következik. 

Nincs ugyanakkor jelentős elmozdulás abban, hogy a magasabb jövedelmi kategóriába tartozók pozitívabbnak, az alacsonyabb keresetűek pedig negatívabbnak látják hitelfelvételi lehetőségeiket. Az alapvetően stabil helyzet egyben azt is jelenti, hogy nem figyelhető meg a társadalmi, vagyoni szegregáció bővülése az elmúlt évben, ami alapvetően jó hír - állapítja meg Szép Péter.