Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét, így alakulnak a járulékok:

10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, valamint a társas vállalkozás által 27 százalék fizetendő szociális hozzájárulási adó. Ennek alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118 000 forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkásiskola is.)

Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés, valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, illetve a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja a részmunkaidővel arányosítottan csökken.

Ha társas vállalkozói jogviszonyban és választott tisztségviselői jogviszonyban látja el tevékenységét, így alakulnak a járulékok:

A járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapja a beltag ügyvezető jövedelme azzal, hogy a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, míg a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.

A kültagnak – tekintettel arra, hogy 36 órát meghaladó egyéb munkaviszonnyal rendelkezik, és ténylegesen nem végez munkát a társaságnál – nem kell járulékot és szociális hozzájárulási adót – még a minimális alapok után sem – megfizetni. Amennyiben a jövőben munkát végezne a társaságban, akkor is csak a tényleges jövedelme lesz a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja.

(via Adózóna)