Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Portfolión jelent meg egy kiváló írás Koren Miklós, nemzetközi hírű közgazdász kutatótól. A szerző azt vizsgálja, hogy a beruházások elmaradásának milyen okai vannak az utolsó négy évben Magyarországon. Alaptézise az, hogy szerinte egy profitorientált vállalat akkor ruház be, ha annak jövőbeli megtérülése magasabb, mint a finanszírozás költsége.
Egy konkrét példával élve:
Egy salátabár tulajdonosa szeretne venni egy kávégépet. Kávét is kínálhatna a vendégeinek, és biztosan lennének olyanok is, akik csak ezért térnének be. A gép 500 ezer forintba kerül és számításai szerint évi 25 ezer forint többlethasznot hozna. Mit lehet neki tanácsolni ma Magyarországon? Vegyen-e fel hitelt a beruházásra, hogy fejlődni tudjon a vállalkozása, vagy sem?
Koren azt írja: „A befektetésének öt százalékos hozama elegendő, ha ennél olcsóbban, mondjuk négy százalékon tud hitelt fölvenni. Ekkor érdemes beruháznia a kávégépbe. Ő azonban aggódik, hogy nem lesz meg az évi 25 ezer forint többlethaszna. Mi lesz, ha a kormány bevezeti a luxusáfát, és az emberek kevesebb kávét isznak? Vagy ha őt is különadóval sújtják? Esetleg a kávéfőzést engedélyhez kötik, és a tizedére csökkentik a kávézók számát?”
Jobban élünk, mint négy év múlva
A szerző végkövetkeztetése az, hogy a beruházások két okból maradnak el Magyarországon:
1. A finanszírozás költsége magas (nem éri meg beruházni, mert veszteség keletkezik rajtuk)
2. A vállalatok tulajdonosai nem bíznak abban, hogy a beruházásuk gyümölcseit élvezhetik. Hiszen, ha az állam elveszi a nyereségük felét (adók, különadók, rezsicsökkentés, egyes vállalatokat büntető szabályozás formájában), a hitelkamatokat sem fogják tudni kitermelni.
A szerző szerint, amíg a Magyar Nemzeti Bank valószínűleg a magas kamatokat tekinti elsődleges problémának, addig a második okot (a magán-megtérülésbe vetett bizalom eltűnését) maga a kormány idézte elő az utolsó négy évben. Bár ez utóbbit a szerző nem mondja ki, az írás egészéből ez a következtetés nyilvánvalóan adódik.
Koren szerint ugyanis a rendszerváltástól kezdve valamennyi kormány ugyanannyit tett félre a vállalkozások fejlesztésére (minden negyedik forintot), ám az utolsó négy évben soha nem látott mélységbe került a beruházási ráta Magyarországon. Ha mindez folytatódik, négy év múlva valóban rosszabbul fogunk élni, mint most - tehetjük hozzá.
