szerző:
Torontáli Zoltán
Tetszett a cikk?

Egészen furcsa üzleti csata folyik a Lidl és egy olyan társaság között, amelyet 12 magyar vállalat birtokol. A magyarok szerint necces, hogy a Lidl egy általuk kitalált, a termékek magyar származását tanúsító védjegy farvizén evez, a Lidl szerint azonban már eleve nem is lehetett volna a kérdéses védjegyre oltalmat bejegyezni.

A Lidl német anyavállalata még tavaly kérte a (magyar) Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataltól, hogy törölje négy védjegy oltalmát. Tulajdonképpen mind a négy kérelem ugyanarra irányul: az áruházlánc a Magyar Termék Nonprofit (MTN) Kft. által kitalált és működtetett védjegyrendszer elemeivel kapcsolatban kérte, hogy szüntessék meg az oltalmukat. A hivatalban a napokban lett volna a tárgyalás, de végül csak rövid egyeztetés lett belőle, a felek ugyanis jelezték, hogy megpróbálják eljáráson kívül rendezni a vitás ügyeiket. Ezzel beállt némi tűzszünet, a csörtének azonban még egyáltalán nincs vége.

Megpróbálták egybefogni a kisebb magyar gyártókat

A Magyar Termék védjegy ötlete a 2000-es évek elején Bodrogai Ferenc nagyvállalkozó fejében született meg. Ő volt az, aki Lábatlanban gyakorlatilag a semmiből építette fel a Forest-Papír nevű céget, amely a rendszerváltás utáni években gyorsan tönk szélére jutott hazai papíripar romjaiból mára évi 10 milliárd forintos forgalmú regionális társasággá nőtte ki magát (a történetről részletesen itt olvashat).

Balra az MTN védjegye, jobbra a Lidl saját márkás jelzése. Mindkét terméket ugyanaz a cég gyártotta.
hvg.hu

A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy mit lehet „magyar termék”-nek, „hazai termék”-nek és „hazai feldolgozású termék”-nek nevezni. Az első gyakorlatilag teljesen, a második legalább 50 százalékban, a harmadik pedig 50 százalék alatti mértékben készül itthoni alapanyagból, és sok gyártó ennek megfelelően jelzi is a termékén az eredetet.

A Kiváló Áruk Fóruma és társai
A helyi, regionális vagy nemzeti termékek látványosabb és egységesebb megkülönböztetésére világszerte bevett gyakorlat a tanúsított védjegy használata. A hitelesség szempontjából azonban némi zavart okozhat, hogy a védjegy mögött piaci vagy állami szereplők egyaránt állhatnak, és a tanúsítások függetlenségét is sokszor eltérő módszerekkel biztosítják. A megoldás alapelve mindig ugyanaz, a védjegy használói fizetnek a rendszert fenntartónak, lényegében egy közös kalapba dobják be az erőforrásaikat, hogy az egységes fellépésből származó marketingelőnyöket kihasználják. A Magyarországon oltalommal bíró védjegyek közül még ma is erősen tartja ismertségét a Kiváló Áruk Fóruma, amely a rendszerváltás előtt a legaktívabban kommunikált állami védjegy volt. Az utóbbi években a védjegyek elszaporodtak, a baromfi vagy a tejágazat is megalkotta a sajátját, és megjelentek olyan, szintén fizetős kezdeményezések is, mint a Superbrands, de ehhez hasonló a Hungaricum, vagy a különféle biotermékek tanúsított igazolása is.

Bodrogai Ferencék természetesen nem is ezt találták ki, hanem azt, hogy egy általuk terveztetett piros-fehér-zöld egyedi logóval összefogják ezeket a gyártókat, ezzel teszik egységessé a jelzést. Ahelyett, hogy minden kisebb gyártó a saját maga ízlése szerint írná rá a termékre, hogy az magyar, megpróbálnak egységesen, az erőket egyesítve fellépni. Egy tanúsított védjegyet tesznek a csomagolásra, amelyet közös marketinggel erősítenek meg. Akinek van arra alkalmas terméke, befizeti a (jellemzően 75 ezer forintos) tanúsítási, illetve a bevételtől függően 25-450 ezer forint közötti féléves díjat, cserébe elhelyezheti a csomagoláson az egységes logót, az MTN pedig a befizetett díjakból finanszírozza a közös marketinget és fenntartja az egész rendszert. Jelenleg 140 cég 3200 termékén díszeleg a védjegy, amelynek közvetlen ismertsége a felmérések szerint 88 százalékos.

Az MTN többségi tulajdonosa a Forest-Papír Kft., mellette 11 másik magyar cégnek van még részesedése, többek között olyan ismertebb márkáknak, mint a Detki-keksz, az Univer, a Tatár-Pékség vagy a Sikér Malomipari Zrt.

Mindenki használja a saját logóját, a rendszer a vásárlónak áttekinthetetlen maradt

A vita akkor kezdődött, amikor a Lidl (amely nem tagja az MTN rendszerének) szintén elkezdte ráírni a saját márkás termékeire azt, hogy „magyar” vagy „hazai termék”, és ehhez egy olyan logót használt, amely az MTN szerint annyira hasonlít az övékhez, hogy az már megtévesztő. Természetesen az is magyar vagy hazai termék, amit a diszkontlánc forgalmaz, és a saját logójával lát el, csak nem áll mögötte az MTN tanúsító rendszere. És hogy még bonyolultabb legyen: a Lidlben is kaphatóak olyan, nem saját Lidl-márkás termékek, amelyek az MTN logóját viselik. De még ennél is faramucibb a helyzet, hiszen például az egyik vezető tejipari társaság szállít tejet "rendes" és Lidl saját márkáscsomagolásban is a diszkontláncba, és bár ugyanarról a termékről van szó, az elsőn az MTN logója, a másodikon a Lidl logója szerepel.

„Amikor a vásárlók jelezték felénk, hogy nem értik, miért szerepel ezeken a termékeken is a mi jelzésünk egyszerűsített változata, felkértük az áruházat, hogy vegye le a polcairól az árut, mert az megtévesztő” – mondta a hvg.hu-nak Kecskeméti Attila, az MTN ügyvezetője. Szerinte beszédes az a tény, hogy a Lidl jelzése is az általuk használt (az irodai szoftvercsomagokban alapból nem elérhető, csak külön díjért kapható) betűtípust használja.

A Lidl-t is több ízben – először múlt héten csütörtökön – kerestük, hogy válaszoljon az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre, de cikkünk megjelenéséig az áruházlánc nem reagált. Mindenesetre az eseményeknek ehhez az oldalához közel álló forrásunk szerint az áruházlánc egyértelműen nem osztja az MTN aggodalmait, szerintük a használt logó nem megtévesztő, ezért nem is vették le a polcokról a termékeket.

Az MTN ezért kezdett jogi eljárásba a Lidl ellen, ami odáig jutott, hogy a láncot első fokon érdemi vizsgálat nélkül, formai okokból elmarasztalta a bíróság. A Lidl az ilyenkor teljesen szokásos, mondhatni papírforma lépésekhez folyamodott, egyrészt kifogással élt a végzés ellen, másrészt a szabadalmi hivatalnál megtámadta az MTN védjegyoltalmának jogosságát. Ezzel új frontot nyitott, hiszen amíg ez utóbbi kérdéses, addig a peres eljárás sem folytatódhat, vagyis húzódik az ügy.

A Lidl a védjegytörvénynek egy olyan passzusára hivatkozik, amely szerint nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre az a vállalkozás, amely a kérdéses árut előállítja, forgalomba hozza vagy importálja. Sőt, olyan vállalkozás sem lehet az oltalom haszonélvezője, amely az előbb említett cégtől nem független. Márpedig az MTN 12 tulajdonosa olyan cég, amely használja a védjegyet a termékein. A szabadalmi hivatalban éppen ez ügyben vitáztak volna először, ha a tárgyalást el nem napolják a közös megegyezés szándékának hírére.

hvg.hu

Az MTN egyébként azzal érvel, hogy értelmezése szerint a törvény idézett szövege csak a védjegyoltalom bejelentésének időpontjára vonatkozik, ám akkor még nem használták, sem a tulajdonosok, sem más cégek a védjegyet (a rendszer logikája miatt). További érvük az, hogy a termék tanúsítását egy független cég végzi, amely ráadásul külső, független szakértőket hív meg a zsűrizéshez. Ezek után áll fel a végső döntést meghozó bizottság, amelybe az MTN ügyvezetője mellett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Agrárkamara delegál egy-egy tagot. A folyamat ahhoz hasonló, mintha egy termék vagy szolgáltatás minőségbiztosítási tanúsítványt szerezne.

„Kizárólag azért hajlunk a megegyezésre, mert látjuk, hogy ez az ügy még évekig húzódhat. Egy védjegy oltalma egyébként is csak 15 évre szól, és nem szeretnénk, ha ennek az időnek a fele a perre menne el, mi addig is építeni szeretnénk ezt a kezdeményezést” – mondja Kecskeméti Attila. A cég egyébként abban az értelemben nonprofit vállalkozás, hogy tagjai nem vehetnek ki osztalékot belőle, a bevételt pedig kizárólag a védjeggyel kapcsolatos eredeti célokra kell fordítania. A társaság éves árbevétele 60 millió forint körül volt tavaly. A tulajdonos cégek nem kapnak semmilyen kedvezményt a védjegyhasználati díjakból.

A Lidl végső soron még jól is kijöhet a csatából, hiszen elég jó pozíciót szerzett a védjegyes fronton való visszatámadással. Ha egy közös megegyezésnél lemond a védjegyoltalom törlés iránti kérelemről, máris úgy tűnik, hogy engedményt tett, cserébe pedig valamilyen formában várhatóan sikerül megtartania a jelenlegi jelölés rendszerének a használatát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!