Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Magyarországon tavaly 14 százalékkal több munkahelyi baleset volt, mint az előző évben, így összesen 19 961 baleset történt és 78 ember meghalt. Ráadásul a szakértők szerint a balesetek oka leggyakrabban a kezeletlen munkahelyi stressz, ami 440 milliárd forint veszteséget okoz évről évre.
A KSH adatai szerint 2014-ben 21,5 millió napot hiányoztak munkahelyükről a magyar dolgozók és egy uniós felmérés szerint a keresőképtelen napok 50-60 százaléka a munkahelyi stresszel magyarázható. Az európai szervezeteknek csupán 30 százaléka alkalmaz eljárásokat a pszichoszociális kockázatok kezelésére, a munkáltatók gyakran nehezebbnek tartják ezen kockázatok kezelését, mint a hagyományos munkavédelmi problémák megoldását.
KSQRD
Ezek alapján kíváncsiak voltunk, hogy olvasóink hogyan kezelik a stresszt, illetve mennyire stresszes az életük. Az eredményeken nem döbbentünk meg. A válaszadóknak mindössze 16, 5 százaléka állította azt, hogy a stressz nem állandó szereplője az életének, míg ennek ellenkezőjét, vagyis a sterssz állandó szereplője az életének, a válaszadók 34, 5 százalék választotta.
A többség idegeli magát
A kérdőívet kitöltők több mint 44 százalékának a munkahelye a stresszforrás, de négy százalékuknak otthon vannak leginkább gondjai. Amikor felmegy a pumpa vagy élessé válik a helyzet, a válaszadók 30 százaléka automatikusan cselekszik, és nem törődik a stresszel, de ugyanennyien felemelik a hangot, és így próbálják legyűrni a bennük feltolódott ideget. Azért majdnem 8 százalék azok aránya, aki tízig elszámol és 25 százalék pedig azoké, aki vesz néhány mély levegőt, mielőtt bármit is cselekedne.
Volt olyan is, aki megírta nekünk, hogy bizony ilyenkor azonnal rágyújt egy cigire vagy széttör valamit. De kaptunk ilyen választ is: „Értékesítőként akkor sem mutathatom, hogy ideges vagyok, ha a helyszínen képes lennék bárkit puszta kézzel megölni. Ezért meg kellett tanulnom érzelemmentesen kommunikálni, a legkeményebb helyzetekben is. Aztán nap végén megbeszéljük az egyik legjobb barátommal, hogy kinél mi volt.”
Inkább az alkohol, mint a kanapé
Az eredmények alapján az is elmondható, hogy a többség megpróbálja valahogy munka után levezetni a feszültséget, csak a megkérdezettek 22, 3 százaléka nem foglalkozik ezzel egyáltalán. A legtöbben (37,7 százalék) a sportot választják, de magas azok aránya is akik evéssel, nassolással, dohányzással vagy az alkohollal próbálnak lazítani. A magánélet a válaszadók több mint 31 százalékát, a meditáció kicsivel több, mint 10 százalékát stresszmentesíti.
A pszichoterápiás kanapét ugyanakkor csak 2 százalék használja. Az egyéb válaszok között többen jelölték meg a zenélést vagy zenehallgatást, a filmnézést, a számítógépes játékokat, de van olyan olvasónk is, aki csak gyógyszerrel képes a napi feszültségtől megszabadulni.
AFP / Karl-Josef Hildenbrand
A válaszadók 60 százalékának az munkahelyi elvárások – főnök, ügyfelek, partnerek – okozzák a legtöbb stresszt. De 33,5 százaléknak a legnagyobb feszültséget az okozza, hogy el tudja-e tartani a családját, valamivel több mint 18 százalék azon aggódik rendszeresen, hogy megfeleljen a családja elvárásainak, és 21 százalék pedig az élet minden területe okozz napi szinten stresszt.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy kinek milyen problémákat okoz a stressz, és 44 százalék állította, hogy betegedett már meg miatta és 38,8 százalék azok aránya, akiknek személyes konfliktust okozott a felgyülemlett feszültség, és olyan személyt bántott meg, aki nem szolgált rá. Ugynakkor 15 százalék állítja , hogy ilyen problémákat nála nem okoz a stressz.
Bárhogy is, itt a hétvége próbáljon meg lazulni.
