A Nagykunság aranyaként emlegetett berekfürdői gyógyvíz évente közel 400 ezer vendéget (a magyarok mellett főként németeket és lengyeleket) vonz a Karcaggal szomszédos, ezerlakosú községbe. A szakirodalom szerint 1928–30 között itt hozták felszínre az ország második legjobb gyógyvízét, amely a kútfúró-geológus Pávai Vajna Ferenc még „a szoboszlóinál is jobb”. (És ő már csak tudja, hiszen ő tárta fel a hajdúszoboszlói gyógyvizet is.)

Az önkormányzati tulajdonú gyógyfürdő fejlesztésével a helyi vezetés már évek óta próbálkozott, mire 2012-ben a második Orbán-kormány idején 350 millió forintos uniós támogatást nyertek az Új Széchenyi Terv pályázatán. A hatszáz milliós beruházás keretében tervezett strandbővítés, egy 500 négyzetméteres új ifjúsági és élménymedence, valamint korszerű fedett gyógykomplexum építését foglalja magába. A beruházáshoz a negyvenszázalékos önrészt az üzemeltető Berek-Víz Kft. egy tízéves futamidejű, 200 milliós hitelből tette hozzá.

A kivitelezésre kiírt közbeszerzésre hat cég adott be pályázatot. A tender bontásakor derült ki, hogy a 2005-ben alakult Progress-B’90 Zrt. tízmilliókkal olcsóbb építési ajánlatot tett le (479 millió 729 ezer forint), mint a második helyezettként jegyzett Adeptus-H és Hídépítő Zrt. konzorciuma, de úgy, hogy például a vesztesek között volt az akkoriban még békés hétköznapokat élő Közgép is.

Csúszás és csúszás

Már az élménymedence átadásával is csúszás volt: a pályázatban még tavaly szeptemberi határidő szerepelt, amit először idén április 6-ra módosítottak. A kamikaze csúszdát, 50 méteres kanyargós csúszdát és sodrófolyosót is tartalmazó élménymedence próbaüzeme végül csak május elsején indult.

A csúszda már kész

Kovács István

Ez még sikertörténet ahhoz képest, hogy a fedett gyógyfürdő még mindig nincs kész. Márpedig Torkos György, az üzemeltető Víz-Berek Kft. ügyvezetője szerint hűvös időben a nyári időszakban is sokan választanák a fedett gyógyfürdőt, nem beszélve a reumatológiai részleg hiányáról. Bár Torkos pontos összeget nem mondott, azt aláhúzta, hogy a csúszás miatt jelentős kár éri a Berek-Víz Kft.-t. Az új fedett épületben egy sor olyan szolgáltatás van, amire nagy lenne az érdeklődés: víz alatti masszázs, gyermekmedence, szauna, gyógytorna és masszázs is itt kapna helyet.

Információnk szerint a beruházó árajánlata 14,5 millió forinttal volt alatta a projekt kiírásában szereplő összegnek, ugyanakkor menet közben beadott kiegészítő építési munkákra kérelmet, aminek a jogosságát a Közbeszerzési Főfelügyelőség (KFF) elutasította. (Az elég sokszor előfordul közbeszerzéseknél, hogy az alacsony ajánlati ár felfelé módosul kiegészítő munkák megrendelésével – a szerk.)

Torkos György, aki korábban Cserkeszőlő és Kisújszállás fürdőfejlesztését is levezényelte, a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a céget már az építkezés első két hónapjában többször figyelmeztették a részhatáridők betartására, amit a kivitelező rendre meg is ígért. Mivel közbeszerzési eljárásban elnyert uniós beruházásoknál kötbér is szerepel a szerződésben, a határidő túllépésért fizetni kell majd a Progress B-90 Zrt.-nek.

Az építkezés elhúzódásának okáról és a határidő többszöri változtatásának miértjéről érdeklődtünk a cég vezérigazgatójánál, Bari Zoltánnál, ám ő a szerződésben szereplő állítólagos titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem kívánt nyilatkozni. Bódi György projektmenedzser is mindössze annyit közölt, hogy „június 20-án biztos átadás van, itt lesznek a miniszterek”. Molnár János polgármestertől viszont úgy tudjuk, a karcagi illetékességű Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi tárcavezetőknek június 26-ig várniuk kell.

Kovács István

Szentendre–Érd-vonal

A Progress-B. Zrt. neve több nagy sajtóvisszhangot kiváltó ügyben is felmerült. 2009-ben a Szentendrei Szabadtéri Múzeum bejárata előtt tartottak demonstrációt a zrt. alvállalkozójának munkásai, miután egy elszámolási vita miatt az Arktis Plus Kft. nem kapta meg a közreműködésük ellenértékét. A Progress-B Zrt. itt egy 476 milliós megbízást nyert az új bejárat és egy fogadóállomás kialakítására, amit 256 millió forintért adott tovább. A Progress-B Zrt. szerint az alvállalkozó nem fejezte volna be időben a megbízást, ha nem von be a segítségükre újabb vállalkozókat – ennek költségét viszont levonta az alvállalkozói díjból. (Szentendrén tehát nem volt csúszás, ami a Progress-B Zrt. szerint azon múlt, hogy beállított még munkásokat a saját költségére.)

Ennél jóval zűrösebb eset volt 2010-ben az érdi önkormányzati beruházások ügye, melyben hat feljelentés is született hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt. Itt az érdi önkormányzat körül egy közös tulajdonosi körbe tartozó céghálót találtak: a helyi Gárdonyi Géza Általános Iskola felújításába és egy tanuszoda építésébe úgy kapcsolódott be a Progress-B Zrt., hogy a városvezetés felmondta a szerződését az eredeti kivitelezővel, majd a feladatot átvevő Progress-B ’90 Zrt. néhány nap múlva összesen 150 millió forintot számított fel hibajavítás, állapotfelmérés és garanciális-szavatossági kötelmek címén. Anyagköltség nem szerepelt a tételes számlán, csak munkadíj. Mint ahogy a hvg.hu akkoriban megírta, a munkát végzők létszáma és munkaidejük alapján számítva egy munkás bére 120-150 ezer forintra jött ki óránként. Az Érden jól fekvő Progress-B. Zrt. a nol.hu tudósítása szerint szerepet kapott az Aradi utcai bölcsőde felújításában, valamint a Batthyány sportcsarnok, illetve az új szakrendelő építésében is.