A fiktív számlák problémája jellemzően egy adóellenőrzés keretében jön elő. Az adóhatóság rutinosan szokta kiszűrni ezeket a számlákat a vállalkozások könyveiből. Az ilyen jellegű számlák nem szoktak jelentős mennyiségben előfordulni a könyvekben, ezért egyszerű egyeztetni, hogy a kibocsátó – a számlákat kiállító szállító – vállalkozás az adott időszakban milyen adattartalmú adóbevallásokat adott be. Vizsgálják, hogy a számlán feltüntetett szolgáltatás nyújtására rendelkezésére állhatott-e megfelelő eszköz, illetve személyi forrás.

A rendszeresen előforduló nagyobb összegű számlák esetén az adóhatóság egy kapcsolódó ellenőrzést végezhet a számlát kibocsátó vállalkozásnál, melynek keretében az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára. Tapasztalatok szerint a számlát kibocsátó vállalkozás nem szerepelteti a könyveiben a kérdéses számlákat és ezt a tényt az adóhatóság a kapcsolódó ellenőrzés során könnyedén feltárja, megállapítja.

A gyakorlatban azonban az a tény, hogy egy vállalkozás elérhetetlen, nem elegendő az ügylet fiktív voltának megállapításához. Az ellenőrzésnek a bizonylatok tartalmi vizsgálatát is el kell végeznie:

- a gazdasági esemény valóságtartalma az adólevonást érvényesíteni kívánó adózó könyvelésének, nyilvántartásának, pénzforgalmának ellenőrzése útján is feltárható.

- vizsgálható a beszerzett termék további sorsa és az ügylet során közreműködők (ügynök, fuvarozó, illetve beszállító cég stb.) is nyilatkoztathatók, illetve vizsgálhatók.

- az ellenőrzést ki lehet terjeszteni az gazdasági esemény létrejöttét közvetlenül vagy közvetetten elősegítő partnerekre (fiktív árumozgások esetén a fuvarozócégre, a tárolást végző cégre, az előállítást végző cégre, stb. )

A fiktív számlák használata két súlyos jogkövetkezményt von maga után.

Az adóhatóság által megállított adóhiány után bírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka, de ha a hiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor a bírság mértéke az adóhiány 200 százaléka.

Emellett késedelmi pótlékot is kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Természetesen a fenti eljárások után az adott vállalkozással kapcsolatban az adóhatóság már előítéletesen fog eljárni. Az esetleges további bírságok esetében jellemzően a maximálisan kiszabható bírságot fogják megállapítani, illetve a vállalkozás egyéb ügyleteit is mélyrehatóbban vizsgálják. Az adóellenőrzésre való kiválasztásnál is fokozottabb figyelmet kapnak azon vállalkozások, melyeknél a múltban már állapított meg bírságot az adóhatóság.