Crickhowell városában szinte az összes helyi kisvállalkozás, köztük a lazacfüstölő, egy kávézó, könyvesbolt, pékség és optikus is offshore cég lett, hogy mentesüljön a vállalati adó megfizetése alól. A családi vállalkozások célja elsősorban nem az adó megúszása, hanem tiltakozni szeretnének a nagyvállalatok adókerülő üzletpolitikája ellen – számolt be az Independent.

A település kereskedői ugyanis úgy látják, hogy a multinacionális vállalatok nem vesznek részt eléggé a közteherviselésben: ezek az offshore hátterű cégek mentesülhetnek a vállalati adó fizetése alól, ami szerintük így a Nagy-Britanniában bejegyzett kisvállalkozásokra hárul. Úgy döntöttek hát, hogy tiltakozásul ők is hasonló módon járnak el.

A helyieket ebben aktívan segítette a BBC, amely nem csak beszámolt az akcióról, de a csatorna szakértői segítettek a helyieknek, hogy jogszerűen vigyék át offshore-be cégeiket. Az akcióról The Town that Went Offshore (Az offshore-rá lett város) címmel dokumentumfilm is készült, amit jövőre mutatnak be.

„Álláspontom szerint Magyarországon nem elképzelhető, hogy egy település valamennyi cége offshore cégbe szervezze át a tevékenységét. A településnek, mint helyi önkormányzatnak nincs joga felülírni a mindenkire kötelező adójogi és cégjogi szabályokat. Ha egy vállalkozás helyhez kötötten tevékenységet végez (például terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt), akkor nincs arra lehetőség, hogy ezt a tevékenységet egy offshore cégből végezze, hiszen e cégekre adójogi szempontból belföldön telephelyként kell tekinteni a helyhez kötött tevékenység miatt. Ráadásul az offshore más relációban is elvesztette korábban betöltött szerepét az OECD-keretegyezmény miatt, amely alapján a bankszámlákat vezető bankok a cég tényleges tulajdonosa honosságának megfelelő adóhatóság részére automatikusan adatot kell, hogy szolgáltassanak” – mondta el Dobos István, ügyvéd arra a kérdésünkre, hogy a „crickhowelli adólázadás” megvalósítható lenne-e akár Magyarországon.

„Az említett nagy cégek, amiknek a példáját követik a walesi kisvállalatok cégstruktúrákat hoztak létre, így a különböző anya-, leány- és testvérvállalatok közötti nyereségmozgatások teszik lehetővé, hogy Angliában ne fizessenek sok adót. Angliában csak az ott véglegesített profit után kell a társasági adót megfizetni, ha az átszámlázódik egy másik országba, akkor nem tárgya többé az angol társasági adónak” – fedi fel a módszer alapját Szabó Éva, az angliai cégalapításra szakosodott EVLA Ltd. tulajdonosa. „Egy cég tehát nem képes elkerülni az angol társasági adót, de szakértőkkel összeállított komplex cégstruktúrával áttehető a nyereség más, kisebb adózású területre. Persze egy kisvállalkozás esetében továbbra is kérdés marad, hogy megéri-e a cégkomplex fenntartása, minden országban a szakértők és helyi adók megfizetése azért az adókülönbözet megtakarításért, amit ez hozhat – mert valójában csak az adott két ország adó különbözetéről van szó” – teszi hozzá Szabó.

Tehát Crickhowell esetében inkább egy figyelemfelkeltő akcióról van szó, mintsem egy olyan adózási trükkről, amivel a családi kisvállalkozások fel tudnák venni a versenyt a multinacionális vállalatok üzletpolitikájával.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!