Vannak olyan szolgáltatások, amikor a vállalkozó szolgáltató tömegesen járja az ügyfeleket. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül keresi fel a helyszínt – ami lehet éppen naponta egy tucat lakás – végez valamilyen javítást, vagy gyógyító masszázst, vagy éppen a pórul járt útszélén ragadt gépkocsit javítja meg. Kell-e online pénztárgépet használni a mobil tevékenységeknél?

Ha éppen olyan tevékenységről van szó, ami a pénztárgép rendelet  szerint pénztárgépes nyugtaadási kötelezettséget ír elő, felvetődik több esetben a kérdés, hogy az lenne-e a helyes, hogy a vállalkozó nemcsak a szolgáltatáshoz szükséges szerszámait hozná magával, hanem már egy mobil pénztárgépet is, amelyhez még ráadásul tudná biztosítani a mobil online kapcsolat is. Már a kérdésfelvetés sem tűnik nagyon életszerűnek, illetve egyszerűen megoldhatónak, bármennyire is akarja a jogszabály szellemét követni.

Azt is lehetne persze, hogy a vállalkozó amint „hazaért” a telephelyére, vagy székhelyére, akkor beüti a pénztárgépbe a kijárásokon kapott bevételt. Csakhogy ezzel pont a nyugtaadás lényegét nem teljesíti, hiszen nem fog visszamenni a nap során bejárt akár több tucatnyi helyszínre azért, hogy a szolgáltatást igénybevevőnek a pénztárgépes nyugtát átadja, viszont előre nem mindig tudja, hogy mennyit fizettessen a vevővel – írja az Adózóna. Tehát az előzőek nyomán levonható az az egyszerű következtetés, hogy bármilyen szigorú szabályokat is írna elő is a törvény, vagy rendelet, az előbbi esetekre a gyakorlatban követhetetlen lenne az online pénztárgépes helyszíni nyugtaadás.

A hivatkozott pénztárgép rendelet, mind az ennek elődje is ugyanúgy fogalmazott, nevezetesen: „Az áfatörvény 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:..” és itt következik a TEÁOR-ra való hivatkozások felsorolása, majd a végén a „valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt” kitétel. Ugyanakkor sem az adóhatóság, sem az őt kérdező adózók nem tudtak egyértelműen eligazodni abban, hogy az előző mondatban hogyan kell értelmezni, „az adóalanyok”, és az „illetve” szóval összekötött „üzletek” fogalmát, sem „a valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt” kitételt.

Például egy bútorjavító egyéni vállalkozónál tehát az a meghatározó, hogy a javítások tényleg csak kisebb javítások, amit rövid idő alatt meg tud oldani azokban a lakásokban, vagy más megrendelőknél, ahová kiérkezik. S így esetünkben nem arról van szó, hogy elviszi egy állandó helyre a bútorokat és ott javítja meg őket, illetve nem arról, hogy hónapokra kiköltözik egy-egy javítás helyszínére. Amennyiben tehát a megrendelő lakásában, vagy helyszínén végzett szolgáltatásokról, vagy eladásról van szó, úgy véleményem szerint továbbra is életszerű a korábbi tájékoztatóban követett gyakorlat követése – amit egyébként a NAV sem vont vissza –, azaz ilyenkor a pénztárgépes nyugta helyett lehet adni kézi nyugtát, vagy az igénybevevő kérésére számlát.