A hamisítás elleni nemzetközi küzdelem az elmúlt csaknem tíz évben inkább vesztésre áll, csak egyes szűk szegmensekben mutatkoznak látható eredmények – derül ki a az OECD és az EUIPO (Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala) számára készült, 2015-ös adatokat feldolgozó friss tanulmányból.

Az OECD és az EUIPO becslése szerint 2013-ban hamis és kalózáruk forgalma a teljes nemzetközi áruforgalom 2,5 százalékát tette ki, mintegy 461 milliárd dollár értékben. A 2008-as évhez képest ez 80 százalékos növekedés.

MTI / Oláh Tibor

A statisztikai adatok alapján leginkább a luxustermékek, bőráruk, játékok, gyógyszerek érintettek a hamisítással. A kalóztermékek elsődleges célállomása az EU, forrása pedig a kutatási adatok alapján legnagyobb mértékben Kína, de a közepes gazdaságú és fejlődő országok is leggyakrabban előállítóként vagy tranzitországként vesznek részt a jogsértő áruk kereskedelmében. Ha EU szinten vizsgáljuk a kérdést, akkor kiderül a kutatásból az is, hogy 2015-ben az EU-ba importált termékek 5 százaléka, mintegy 116 milliárd dollár értékben volt hamisított vagy kalóztermék.

A hazai kép némileg eltér a nemzetközi viszonyoktól – emelte ki Hennelné Komor Ildikó ügyvéd, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda irodavezető partnere. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a Tárki 2016-os felmérése szerint Magyarországon csökkent a hamisított termékek iránti kereslet. Ezt mutatja a parfümök esetében például az, hogy az eredetit a másolattal helyettesítő fogyasztók aránya globális szinten mintegy 50, míg a felmérések szerint Magyarországon csak 10 százalék.

Hasonló a helyzet a hamis ruházat esetében, ahol a tanulmány szerint ilyet a fogyasztók fele vásárolna az eredeti helyett, míg Magyarországon ez az arány mindössze 16 százalék.

A szoftverek esetében más a helyzet, és az önbevalláson alapuló felmérés valószínűleg nem a valós képet mutatja: a válaszadók 80 százaléka ugyanis azt is tagadja, hogy valaha látott, vagy hallott volna illegálisan letöltött tartalmat, pedig nincs olyan háztartás, ahol ne lenne legalább egy illegálisan letöltött szoftver a számítógépeken.

Illeszkedik azonban a nemzetközi trendbe, hogy a magyar fogyasztók egyre nagyobb hányada ismer legális letöltési lehetőségeket a film- és zenetartalmakra vonatkozóan, ugyanis míg 2015-ben ez az arány 59, 2016-ban már 77 százalék volt.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.