Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A hamisítás elleni nemzetközi küzdelem az elmúlt csaknem tíz évben inkább vesztésre áll, csak egyes szűk szegmensekben mutatkoznak látható eredmények – derül ki a az OECD és az EUIPO (Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala) számára készült, 2015-ös adatokat feldolgozó friss tanulmányból.
Az OECD és az EUIPO becslése szerint 2013-ban hamis és kalózáruk forgalma a teljes nemzetközi áruforgalom 2,5 százalékát tette ki, mintegy 461 milliárd dollár értékben. A 2008-as évhez képest ez 80 százalékos növekedés.
MTI / Oláh Tibor
A statisztikai adatok alapján leginkább a luxustermékek, bőráruk, játékok, gyógyszerek érintettek a hamisítással. A kalóztermékek elsődleges célállomása az EU, forrása pedig a kutatási adatok alapján legnagyobb mértékben Kína, de a közepes gazdaságú és fejlődő országok is leggyakrabban előállítóként vagy tranzitországként vesznek részt a jogsértő áruk kereskedelmében. Ha EU szinten vizsgáljuk a kérdést, akkor kiderül a kutatásból az is, hogy 2015-ben az EU-ba importált termékek 5 százaléka, mintegy 116 milliárd dollár értékben volt hamisított vagy kalóztermék.
| A digitális kalózkodásban mások a trendek |
A kalózkodás másik területe a digitális kalózkodás, amely elsősorban digitális tartalmakat, így zenét, audiovizuális tartalmakat, szoftvereket, számítógépes játékokat érint. A kutatás adatai szerint a filmek digitális kalózkodásának becsült kereskedelmi értéke 2015-ben 160 milliárd dollár volt, aminek azonban csak mintegy 30 százalékát tette ki a peer-to-peer (tipikusan torrent) hálózatokon keresztül okozott jogsértés, míg a fennmaradó mintegy 110 milliárd dollár érték még mindig a filmek CD/DVD és egyéb hordozón történő jogellenes másolásából adódott. A BitTorrenten keresztül letöltött filmes tartalmak értékét például 2015-ben 18,5 milliárd dollárra teszik. A zenei műfajban kisebb az eladott kalóztartalmak értéke, 2015-ben becslés szerint 29 milliárd dollár. Jelentős változás, hogy 2015-ben először a digitális eladások felülmúlták a fizikai hordozókét, valamint teret hódítottak a legális streaming szolgáltatások, mint a Spotify, a Rdio, vagy a Pandora. A szoftverszektorban az elmúlt évtizedben a nem jogtiszta szoftverek használata a filmmel és zenével ellentétben emelkedő tendenciát mutat, 2015-ben 52 milliárd dolláros összértékkel. |
A hazai kép némileg eltér a nemzetközi viszonyoktól – emelte ki Hennelné Komor Ildikó ügyvéd, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda irodavezető partnere. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a Tárki 2016-os felmérése szerint Magyarországon csökkent a hamisított termékek iránti kereslet. Ezt mutatja a parfümök esetében például az, hogy az eredetit a másolattal helyettesítő fogyasztók aránya globális szinten mintegy 50, míg a felmérések szerint Magyarországon csak 10 százalék.
Hasonló a helyzet a hamis ruházat esetében, ahol a tanulmány szerint ilyet a fogyasztók fele vásárolna az eredeti helyett, míg Magyarországon ez az arány mindössze 16 százalék.
A szoftverek esetében más a helyzet, és az önbevalláson alapuló felmérés valószínűleg nem a valós képet mutatja: a válaszadók 80 százaléka ugyanis azt is tagadja, hogy valaha látott, vagy hallott volna illegálisan letöltött tartalmat, pedig nincs olyan háztartás, ahol ne lenne legalább egy illegálisan letöltött szoftver a számítógépeken.
Illeszkedik azonban a nemzetközi trendbe, hogy a magyar fogyasztók egyre nagyobb hányada ismer legális letöltési lehetőségeket a film- és zenetartalmakra vonatkozóan, ugyanis míg 2015-ben ez az arány 59, 2016-ban már 77 százalék volt.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
