Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Alapjaiban írhatja át a fapados légitársaságok üzleti modelljét az az ítélet, amelyet csütörtökön hozott meg az Európai Bíróság. A testület a Ryanair és a feladatukat a Brüsszelhez közeli Charleroi repülőteréről ellátó személyzete közötti jogi vitában döntött, és arra jutott, a légitársaság bázisain dolgozók a bázis helye szerinti bírósághoz fordulhatnak munkaügyi perekben. Esetükben tehát a belga munkaügyi törvény az irányadó.
A Ryanair eddig úgy rendelkezett: bárhol is dolgozik egy alkalmazottja, jogi ügyekben az ír bíróságok dönthetnek. A légitársaság ezt azzal indokolja, hogy maga a cég oda van bejegyezve. A Belgiumban alkalmazott személyzet viszont azt nehezményezte, hogy az ír jog hátrányosabb számukra, mint a belga.
A luxemburgi bíróság most úgy döntött: ezekben a vitákban a bázishely számít – annál is inkább, mivel a fedélzeten szolgálatot teljesítő munkatársak is jellemzően ide térnek vissza munka után, de semmiképpen nem Írországba. (Már azért is, mivel ezzel a fapados légitársaságok megspórolják, hogy szállást fizessenek a személyzetnek.)
Hogy ez miért fontos? Philip von Schoeppenthau, a pilótákat képviselő európai egyesület főtitkára a Bloomberg szerint arról beszélt: mostantól a több ezer európai pilóta és légiutas-kísérő is számíthat jogi segítségre, nem kell egy számukra teljesen ismeretlen országban pereskedniük.
A Ryanair alapító elnöke mindenesetre – a magyar kormány dacát elirigyelve – világossá tette: esze ágában sincs módosítani a munkaszerződéseken. A Berlinben nyilatkozó Michael O’Leary az RTE tudósítása szerint azt is közölte: cége közel van ahhoz, hogy ajánlatot tegyen az Alitalia légitársaságra.
