Egy magyar házaspár a belvárosi éttermük üzemeltetése közben szembesült a vendéglátás közben keletkező műanyag szeméttel, és elegük lett belőle. Környezettudatos megoldást kerestek, így akadtak rá egy skót cégre, ami növényi granulátumokból gyárt vendéglátós és csomagolóanyagokat – majd úgy döntöttek, hogy ezeket Magyarországon adják tovább.

A politejsav (Polylactic acid, PLA) granulátum a hagyományos kőolajból készült műanyag alternatívája, egy növényekből előállított, biológiai úton lebomló, hőre lágyuló anyag. A PLA továbbfejlesztett változata (CPLA) pedig még a hőt is bírja, de készülnek termékek cukornádból is.

A skótoktól rendeli a Doremi Today Kft. a komposztálható csomagolóanyagokat, amit aztán Magyarországon forgalmaz – mondja a vállalkozás operatív igazgatója, Kondás Kata. Ezek a termékek főleg a kukorica emberi fogyasztásra alkalmatlan részeiből készülnek, és komposztálhatóak. Szinte mindent árulnak, ami a vendéglátásban amúgy műanyagból készül: a kínálatban az elviteles dobozok, leveses tálak, tányérok, evőeszközök, szívószálak, poharak, kesztyűk és zacskók is szerepelnek.

50 ezer levesestányér általában 2-3 hónap alatt fogy el náluk, de a kereslet időszakos. Nyáron inkább a fesztiválok rendelnek tőlük, télen pedig közel 10 ezer darabot adnak el a cukornádból készült elviteles dobozból.

A megrendelőik között 60-70 étterem és több fesztivál is van. A kereslet egyértelműen Budapest-központú, de szállítanak Debrecenbe, Szegedre, Sopronba és a Balatonhoz is. Kondás Kata szerint a legnagyobb nehézséget az jelenti nekik, hogy a komposztálható vendéglátós termékek drágábbak, mint a kőolajból előállított, több száz év alatt lebomló műanyagok. Tízből nyolc tárgyalás azzal végződik:

Köszönjük, jó ötlet és minőség, de drága.

Háromszor drágább a lebomló pohár a műanyagnál

A félliteres műanyagpoharat a legtöbb sörgyár ingyen adja, de ha mégis meg kell venni, akkor 8-10 forintot kérnek érte. A lebomló pohár ezzel szemben 29-30 forintba kerül. Amíg a műanyag evőeszközöket 2-3 forintért, a komposztálhatóakat 13-14 forintért lehet megkapni. Az elviteles dobozoknál már kisebb a különbség. Itt a műanyag 30-40 forintba, a lebomló 40-50-be kerül. “Egy 800-1000 forintos kézműves sör árába könnyen beilleszthető egy 30 forintos extra költség” – ezzel próbálja Kondás Kata meggyőzni a vásárlókat.

A hosszú távú terveik között van, hogy hazahozzák a gyártást, és nem csak forgalmazók lennének. De ez több tízmilliós tétel, most még nem tartanak itt. Egyelőre csak Magyarországon értékesítenek, de felmérték a piacot, és úgy látják, később Horvátország, Montenegró, valamint Románia felé lehet érdemes nyitniuk, mert ott a nyugati országokkal szemben ott még nem terjedtek el a lebomló éttermi termékek és csomagolóanyagok.

De mi történik a termékekkel használat után?

Van, aki magának gyűjti, majd kezeli, a fesztiválok pedig általában elvitetik egy komposztálással foglalkozó partnercéggel – mondta Kondás Kata. A belvárosi éttermeknél ez még nem megoldható, ők nem tudnak külön gyűjteni, és ha az emberek elvitelre kérik az ételeket, a csomagolásuk általában kommunális hulladékba kerül. A termékek ipari körülmények között 3 hónap alatt, a házi komposztban 1-2 év után bomlanak le.