A biznisz alapját a 2011-ben hozott svájci törvény teremtette meg. E szerint a legális kenderültetvényekből nyert kannabisz termék THC-tartalma nem haladhatja meg az 1 százalékot. A THC pszichoaktív anyag, teljes neve: tetrahidrokannabinol. A világ legtöbb országában a legális THC-limit csak 0,2 százalék. De van egy másik kannabiszszármazék is, a CBD, a kannabidiol. Ez nem számít pszichoaktív anyagnak, vagyis még csak enyhe kábítószernek sem, viszont fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatása van.

 A The Guardian munkatársa Svájcban találkozott a CBD 420 nevű cég alapító vezetőjével, Jonas Duclos-val, aki banki karrierjét adta fel az új bizniszért. Számítása bejött. Jelenleg már vagy ezer svájci üzletben, többnyire trafikokban árulják a CDB-t tartalmazó szert. A THC-tartalma alacsony, minden európai normának megfelel, tehát elvben semmi akadálya, hogy Svájcon és Franciaországon kívül más országokban is megjelenjen legális termékként. A holland vagy a portugál törvények ezt már lehetővé teszik, erre készül a német törvényhozás is, és a CBD Nagy-Britanniában is engedélyezett, igaz az Egyesült Királyságban a THC-limitet nagyon szigorúan veszik. De e tekintetben is várhatók változások, ahogy erre már fél évvel ezelőtt utalt az AFP hírügynökség lausanne-i riportja.

Ebből kiderült, hogy 15 svájci frankért, vagyis ottani mércével nevetséges összegért lehet 1 százalékos THC-tartalmú, gyógyhatású könnyű drogot vásárolni. A DrGreen hálózat lausanne-i üzlete alig egy éve nyílt, de már az első félévben 100 ezer svájci frankos forgalmat produkált, és azóta gombamódra szaporodnak a DrGreen boltok. Vagyis a legalizált drogtermelés és forgalmazás európai központja jelenleg Svájc.

 A The Guardian által megkérdezett szakértők szerint nagyon fontos a precíz tájékoztatás: aki ilyen terméket vesz, legyen tisztában a THC- és a CDB-tartalommal, a várható hatásokkal, netán mellékhatásokkal. Csak a mindenki számára érthető törvényekkel és a korrekt tájékoztatással szűkíthető az illegális drogtermelők és kereskedők játéktere – nyilatkozta a The Guardiannak Amir Englund, a King’s College London kutatója. A brit lap cikke nem idéz a legális drog piaci forgalmára, a haszonra utaló számokat. Ez üzleti titok, de vélhetően nagy, nagyon nagy bizniszről van szó.