Nem kell már az olcsó sör a magyaroknak

2017-ben 6,2 millió hektoliter sört adott el Magyarországon a négy vezető hazai sörgyártó, a Borsodi, a Dreher, a Heineken Hungária és a Pécsi Sörfőzde, valamint a piachoz importsörrel hozzájáruló Carlsberg Hungary – írta a Világgazdaság.

Ez 2 százalékos, 100 ezer hektoliteres növekedést jelent 2016-hoz képest, ami 20 millió korsónak felel meg. A Magyar Sörgyártók Szövetsége szerint a prémiumsörök a 2016-os szinten fogytak, míg a középkategóriások eladása 10 százalékkal nőtt. A gazdaságos, saját márkás sörök piaca 5 százalékkal szűkült, az ízesített söröké viszont 19 százalékkal nőtt, 302 ezer hektoliterre. Ennél is jobban, 25 százalékkal, 114 ezer hektoliterre ugrott az alkoholmentes szegmens.

A piac középső kategóriája főleg az olcsó, alsó kategóriás sörök rovására erősödött. Élesedik a verseny az új típusú sörök piacán, egyre több az innováció. A minőségi sörök iránti kereslet növekedése egyébként globális trend. Forgalmi adóból a söripar befizetései tavaly 21 százalékkal, 26,8 milliárd forintra nőttek, az adók és járulékok összesen 77 milliárd forintot tettek ki.

A szövetség Sör mi több nevű kezdeményezése a sörnek a modern magyar gasztronómiában betöltött szerepére, illetve a hazai sörkultúra fejlesztésére koncentrál. Az ipar szereplői több százmillió forintot költenek olyan önkéntes fenntarthatósági programokra, amelyek a többutas üveg- és alumíniumdoboz-csomagolások visszagyűjtésére és újrahasznosítására. Mivel a csapolt sörök többsége belföldön készül, a nagy sörgyártók és a kis főzdék együtt fordultak a kormányhoz, hogy a vendéglátásban alkalmazott kedvezményes áfaszintet terjesszék ki a csapolt sörre is.