EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A robotok, a szövetkezetek, vagy az Európán kívülről jövő munkások oldhatnák meg a mezőgazdaságban is dühöngő munkaerőhiányt. A robotok drágák, a szövetkezéstől frászt kapnak a gazdák. A messziről jövő vendégmunkások alkalmazását az idegengyűlölet igencsak megnehezíti. Még a szomszédból érkező kevés vendégmunkásnak is időnként feketepólósokkal kell szemezniük, mint Medgyesegyházán.
Alig vagyunk már, itt, Medgyesegyházán olyan százötvenen lehetünk, de korábban háromszor ennyien is jöttünk
– mondja az Erdélyből érkezett Gyuri, aki feleségével egy helyi gazdánál „dinnyézik”, jelenleg a kiültetést végzik, aztán később jön a szüret. „Hat-hét éve járunk ide, tavasszal jövünk, őszre hazamegyünk Ákosra. Kapunk ételt, szállást, rendesen bánnak velünk” – folytatja az erdélyi (ha igazán pontosak akarunk lenni, akkor partiumi) férfi, aki szerint az ezerlelkes faluban odahaza semmiféle munka nincsen, ezért is hajlandók 250 kilométert utazni, de a többségük még ennél messzebbre is vonatozik. „Most sokan odébbálltak, mentek a Dunántúlra, vagy még odébb, Németországba, Ausztriába” – folytatja a férfi. „Többet ugyan nem kapunk, mint tavaly, 6-700 forintot egy órára. Majd a szedéskor több lesz” – mosolyog Gyuri.
Miközben beszélgetünk, mögöttünk már sorakoznak a feketepólós legények, akik állításuk szerint azért jöttek, hogy jelenlétükkel is rendre utasítsák a helyiek között szerintük félelmet keltő külföldi vendégmunkásokat. Aztán el is indult a csapat a kisváros utcáin, de egy vendégmunkásra sem akadtak. Azt egyébként már a gyülekező feketepólósokkal szemben levő kocsma előtt is hallottuk az előtte iszogatóktól, hogy az idén még a tavalyinál is kevesebben jöttek dolgozni, bajban vannak a helyi gazdák.
Nem csak a Békés megyei dinnyések vannak gondban, hanem az országban mindenütt problémát jelent a zöldséggel, gyümölccsel foglalkozók számára a munkaerőhiány. Vízválasztóhoz érkeztek a gazdálkodók: vagy megvásárolják a drága technológiákat, vagy tovább küszködnek azzal, hogy napszámosokat kerítsenek egyre magasabb órabérért.
Kényeztetik a napszámosokat, de sokszor hiába
„A szedés a legnehezebb, mivel ugyanakkor indul be a kukoricacímerezés is, és tőlünk elszippantják egy pillanat alatt a munkásokat” – magyarázza Kovács Zoltán, a Dinnyetermesztők Szövetségének alelnöke. „Akkor majd összekaphatjuk magunkat, sokan fognak buszokkal Romániából is hozni munkásokat, de muszáj, mert tavaly sem sikerült a szerződött mennyiségen felüli megrendeléseket teljesítenünk. Évről évre rosszabb a helyzet” – teszi hozzá a medgyesegyházi gazdálkodó. Egy másik Békés megyei vállalkozó, aki kisebb területen dinnyézik, nem tud többet fizetni a tavalyinál, mérges is arra a gazdára, aki tehetősebb, és felveri az árakat. „Én főzök a munkásaimnak, megállunk többször, kávéztatom őket, ennyit tudok adni, de aki régebb óta van nálam, az nem megy el pár száz forinttal magasabb órabérért” – teszi hozzá a gazda.
A robotoké a jövő, de egyelőre vért izzadnak
„Öt kilogramm epret szed egy szedő óránként, az órabére ezer forint” – számolgat Csizmadia György, az enyingi Venyimgyümölcse Kft. tulajdonosa. Az agrárkamara Fejér megyei kertészeti osztályának vezetője 25 hektáron termel, ebből kettő eper, a többi alma- és cseresznyeültetvény. Az eper a nagy meleg miatt az idén bedőlt, összeért a spanyol, a fóliás a szabadföldivel, ezért most nagyon lent vannak az árak, 6-800 forint kilója, nem csoda, ha a munkaerőhiány miatt felkúszott órabéreket nehéz kihozni. „Le is felezzük az epret” – teszi hozzá az enyingi kertész. Sok dolgon törte már a fejét a férfi, hogyan lehetne úgy kijönni, hogy legalább ne fizessen rá túlságosan, ilyen volt például nem teljesen új ötletként a „Te szedd” akció meghirdetése. Ennek tovább fejlesztett formáján is gondolkozott már: tíz-húsz négyzetmétert kiadna városiaknak, akik velük műveltetnék meg a kertet.
Azért persze az is kiderül, hogy az enyingi gazdálkodó sok pénzt fektetett már az ültetvényeibe, most ugyan munkaközvetítő hozza a munkásokat, de már a logisztikát segítő kamerákat is felszerelték az ültetvényeken, a tápanyagadagolást is meg tudja oldani az okostelefonjáról.
„A bank a főnököm”
„Pályázatokon sok beruházást megnyertünk, de azok sem mentek hitel nélkül, ezért szoktam viccesen azt mondani, hogy a bank a főnök a cégben” – magyarázza az enyingi gazdálkodó, aki szerint előre, a technológiai fejlesztésekbe kell menekülni. Az almaültetvényen a traktoron elhelyezett kamerák például a gyümölcssűrűséget tudják megállapítani színképelemzés után, de egy szem meggyről háromféle kamera 30 fotót készít, amit a szoftver elemez, és kiválogatják a szemeket. A meggyet is rázógépekkel szedik, ezzel is kézi munkaerőt váltanak ki.
„A technológia még nagyon drága, de előbb-utóbb meg kell lépni” – véli Csizmadia György, aki szerint a modern technika alkalmazásához persze az ültetvények struktúráját is meg kell változtatni. Például, ahhoz hogy gépeket tudjanak alkalmazni a meggy ültetvényen, most két és fél méteres fákat kellett nevelni. Az epret nehéz lenne földről géppel felszedni, de azon is lehetne változtatni, már az interneten futnak eperszedő robotokról felvételek, a férfi szerint nagy valószínűséggel ez a jövő, akkor nem kell a munkaerőn törni a fejüket.
Hasonlóan gondolkodik Péter Mihály, aki paradicsomot termel Üllésen. „Én már évekkel ezelőtt búcsút mondtam a vendégmunkásoknak, mert jött egy sms nekik egy jobb lehetőségről, és otthagytak csapot-papot” – meséli a férfi. Péter Mihálynak állandó alkalmazottai vannak, télen-nyáron kapják a fizetésüket. Ráadásul, úgy próbálja motiválttá tenni őket, hogy meghatározott számú sort bíz egy-egy emberre a folyamat elejétől a végéig, nem pedig monoton, egyetlen munkafolyamatot kell ismételgetni, végül pedig a terület eredményességét is jutalmazza. Mindezzel a motivációs bérrendszerrel együtt az üllési gazda is költött beruházásokra, mostanában ő is kacsingat a levelezőrobotra, amelyet a paradicsomültetvényen remekül tudna hasznosítani, és amelynek a prototípusát már elkészítették, most folyik a tesztelése.
„Nem lehet kézzel-lábbal hadakozni a külföldről bejövő termékekkel, hanem fel kell venni a versenyt” – tartja Péter Mihály, aki szerint a közeljövőben fel fog erősödni a lemorzsolódás, szerinte egyre kevésbé lehet majd elbújni az „őstermelőség” mögé.
Aki kimarad
„Milliókat buktak már most, tele van spárgával a piac” – magyarázza Vass Tibor, ruzsai gazdálkodó, aki szerint a rendkívül alacsony piaci árak miatt, amelyek most jóval alatta vannak a tavalyiaknak, alig tudják az idénymunkát kifizetni. A kevésbé tőkeerős családi gazdaságok, az őstermelők, akiknek nem volt módjuk még pályázatokat sem beadni, mivel a 30-40-50 százalékos önerőt, vagy az azt biztosító hitelt nem bírták el, valószínűleg lemaradnak a versenyben. Egérút lehetne számukra a szövetkezés, amelyet egyébként az Európai Unió és a kormány is támogat, de a gazdálkodók alig húsz százaléka társult, pedig a tőkeerősségükön is javítanának ezzel. Az idősek, akik még beálltak a földekre dolgozni, már egyre kevesebben bírják a kemény munkát, a fiatalok pedig inkább külföldön mosogatnak.
„Hacsak nem hozunk Indiából munkásokat, ahogy egy sarudi tehenészet tulajdonosa tette, a tévében láttam, ahogy felszólalt egy konferencián” – tette hozzá még viccelődve Vass Tibor. Azt egyébként az enyingi gazda sem tartotta kizártnak, hogy előbb-utóbb, még ha manapság ez nagyon nem népszerű az idegenellenesség miatt, ráfanyalodhat az ágazat az Európán kívüli munkaerőre. Főként, ha sokat váratnak magukra a mezőgazdasági robotok.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
A miniszterelnök szerint olyan fontos szerepet játszunk Ukrajna energiaellátásában, hogy ha például egy baleset miatt nem tudnánk nekik áramot és gázt küldeni, akkor megállna az országuk. Megnéztük, mennyi ebben az állításban az igazság.
A főpolgármester szerint azonnali vizsgálatra van szükség.
Nehéz időszak előtt áll a MÁV és az utazóközönség is.