Új cukorgyár? Kockázatos vállalkozás

Új cukorgyár? Kockázatos vállalkozás

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Kevesebb cukrot eszünk, ráadásul a hibrid kukorica, a csemegekukorica és a zöldborsó nagyobb területi termelékenységet és jövedelmezőséget produkál.

2004 előtt Magyarország gyakorlatilag cukornagyhatalom volt; az EU tagjává vált tíz ország egyik legkorszerűbb cukoriparával rendelkezett. A csatlakozáskor 402 ezer tonnás cukorkvótát állapítottak meg, és ez elegendő is volt a működő öt cukorgyár további üzemeléséhez – írta a Világgazdaság az OTP agrárszakértőinek tanulmányára hivatkozva.

A brüsszeli cukorreform következtében azonban négy hazai cukorgyár bezárt, csak a kaposvári működött tovább, 105 420 tonna kvótával. Az uniós cukorkvóta eltörlése óta gyakran felvetődik egy új cukorgyár építésének ötlete, az OTP agrárszakértői szerint viszont a cukorrépa-termelés nagyon beruházásigényes, fejlesztése speciális gépeket igényel, amelyek más növénykultúrákhoz egyáltalán nem vagy csak korlátozottan használhatók. A cukorrépa termelése ráadásul öntözés nélkül elég kockázatos, viszont az öntözhető területen a hibrid kukorica, a csemegekukorica és a zöldborsó sokkal nagyobb területi termelékenységet és jövedelmezőséget produkál.

Az elmúlt években a tervek arról szóltak, hogy a kaposvári termelőkapacitáson felül további 220 ezer tonna gyártókapacitás-fejlesztést hajtsanak végre, ehhez akár két gyár építésére is szükség lenne, melynek költsége gyáranként kb. 200 milliárd forint. Ehhez adódnának hozzá a termelési háttér beruházásai, pl. csak a kombájnok megvásárlása 8-9 milliárd forintba kerülne.

A világ cukorfelhasználása 1-2 százalékkal csökkenhet. A már öt éve emelkedő készletek pedig nyomás alatt tartják a cukorárakat. Ráadásul az izoglükóz egyes felhasználási területeken helyettesítő termékként jelenik meg, és előállítása jellemzően olcsóbb a répacukorénál.