Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Újabb fejezet a gazdaság fehérítésében: július 1-jétől minden olyan számláról, amelynek belföldi adóalanyra áthárított áfatartalma eléri a 100 ezer forintot – vagyis, 27 százalékos áfával számolva, a nettó értéke 370 ezer forint felett van –, azonnal adatot kell küldeni a Nemzei Adó- és Vámhivatalnak a kiépülő online kapcsolaton keresztül. Az új rendszertől a NAV egyebek mellett azt várja, hogy könnyebb lesz kiszűrni a csalárd cégeket, a fiktív számlázókat és a gyanús céghálókat, hiszen a vállalkozások teljes forgalmára és kapcsolatrendszerére közvetlenül és azonnal ráláthat. Ez mindenképpen nemes cél lenne, ha nem merülne föl az aggodalom, hogy az így szerzett információk adott esetben politikai eszközként is felhasználhatók a nemzeti együttműködés rendszere iránt esetleg kevésbé lelkesedő vállalkozókkal szemben.
Az újdonságtól a kormányzat az áfabevételek további növekedését is várja. Tény, hogy a pénztárgépek és az adóhivatal online kapcsolatának 2014-es megteremtése, valamint az áruszállítást követő elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetése mérhető eredményeket hozott a feketegazdaság visszaszorításában. Az elvileg befizetendő és a ténylegesen beérkező általános forgalmi adó különbsége, az úgynevezett adórés az Európai Bizottság egyik tanulmányának becslése alapján 2013-ban még 20,9 százalék volt Magyarországon. 2015-re ez 13,5 százalékra csökkent, feleakkorára, mint a 25,5 százalékra tehető régiós átlag. Varga Mihály korábbi nemzetgazdasági, immár pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy az online számlázás bevezetése után az adóelkerülés mértéke 10 százalék alá csökkenhet, mivel évente mintegy 50 ezermilliárd forintos forgalomra lesz azonnali rálátásuk az adóhivatal szakembereinek.
Online pénztárgép. Rövid pórázra fogva
Stiller Ákos
Ám bonyodalmak most is adódhatnak. Annak idején sem a pénztárgépek közvetlen bekötése az adóhatósághoz, sem az árufuvarozási követőrendszer kialakítása nem ment simán. A start most sem mentes a zökkenőktől. A felkészülésre ezúttal sem volt sok idejük az érintetteknek: az online számlázással kapcsolatos részletes rendelkezések tervezeteit január 17-én tették közzé, maga a rendeletmódosítás pedig június 1-jén jelent meg. Január 23-a óta olvashatók a programok fejlesztéséhez szükséges műszaki leírások angol és magyar nyelven azon a weboldalon, amelyen a számlázóprogramokat fejlesztő cégek, szoftverfejlesztők tesztelhetik alkalmazásaikat. A fogadóoldalon a NAV szoftvere sem sikerült tökéletesre, több ízben kellett javítani rajta – részben persze a tesztelők visszajelzései alapján. A 0.12-es jelzésű verzió május 9-én jelent meg, amit már május 25-én követett a 0.13-as. Ekkor kijelentették, hogy már csak egy frissítés várható, és a 0.14-es után nem lesz több változás. Ez június 6-án meg is érkezett, de több fejlesztő ezt követően is aggodalmát fejezte ki, hogy a július 1-jére előírt éles indulás után még lehetnek gondok.
Noha a technikai előkészítés fél éve tart, a cégek NAV-ügyfélkapus tárhelyeire csak ezekben a napokban érkeztek meg a felkészüléshez szükséges információkról szóló elektronikus levelek. Az ügyfélkapu azonban nem elegendő: a vállalkozások törvényes képviselőinek – vagy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti állandó meghatalmazottjuknak – június második felében külön regisztrálniuk kell az online számlarendszerben is.
Nem feltétlenül kell eldobni a nyomtatott számlatömböket, ezeket továbbra is használni lehet a százezer forintnál nagyobb áfatartalmú számlák kibocsátásához is. A gyorsított adatszolgáltatás azonban ilyenkor is kötelező: az adatokat ezekben az esetekben öt naptári napon belül fel kell tölteni a webes felületre. Rövidebb a határidő, ha ötszázezer forint fölötti az áfa, vagyis 27 százalékos áfával számolva az ügylet nettó értéke 1 851 851 forint felett van; ebben az esetben az adatszolgáltatást már a számlakibocsátás utáni napon teljesíteni kell.
Egyszerűbb a dolguk azoknak a cégeknek, amelyek számlázóprogramot használnak, mert így az adatszolgáltatás külön beavatkozás nélkül, automatikusan megtörténhet. Jelenleg több mint 210 ezer ilyen vállalkozás működik. A számlázóprogramok akkor is tovább használhatók, ha nincsenek bekötve az új online rendszerbe, feltéve, hogy nem állítanak ki velük az előírt adótartamot meghaladó számlát. Akiknél azonban ez akár csak alkalmilag is előfordulhat, érdemes ellenőrizniük, hogy a programjuk képes lesz-e online adattovábbításra, s ha kell, kiegészíteni a szoftvert a megfelelő modulokkal.
Ezek a programok többnyire a cégek saját könyvelésének megkönnyítését, tevékenységük elemzését szolgálják. A NAV-hoz azonban csak az áfatörvényben előírt adatokat kell továbbítani. De ha az adatstruktúra megfelel a hivatal által előírtnak, csak éppen több adatot tartalmaz, nincs feltétlenül szükség teljes átalakításra; a NAV-ot nem zavarja, ha a beküldött állomány gazdagabb az előírtnál. A NAV kész befogadni a kevesebb áfát tartalmazó számlákat is, amelyeket amúgy nem kellene azonnal beküldeni. Így megspórolható, hogy a programnak minden egyes számlánál meg kelljen vizsgálnia, érvényes-e rá az adatszolgáltatási kötelezettség.
A határidőhöz közeledve frissítették kínálatukat a szoftverfejlesztők és a számlázási szolgáltatásokat nyújtó cégek. A legkisebb, átmenetileg gyakran ingyenes csomagok mellett a különféle – például az adattartalomtól, a kiállított számlák számától függő – csomagok ára havi 3000 forintig terjed. Ezt most akciók és kedvezmények egészítik ki. Maga a NAV is ígér ingyenes, egyszerű, gyors, adatszolgáltatásra is alkalmas számlázóprogramot a kisebb vállalkozásoknak.
A szoftverfejlesztők által kínált programok megvásárlása, illetve számlázócégek szolgáltatásainak igénybevétele azonban – hangsúlyozza a NAV – nem mentesíti a vállalkozásokat az adatszolgáltatási kötelezettség alól, illetve a késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítés felelősségétől. Az esetleges mulasztásokért a magánszemély adózó számlánként 200 ezer, más adózó számlánként 500 ezer forintos bírsággal sújtható. Azzal, hogy ez adott esetben áthárítható-e a fejlesztőre, az értékesítőre vagy a szolgáltatóra, a hivatal már nem foglalkozik. Szerinte ez a szerződött felek által tisztázandó polgári jogi kérdés.
