A helyzet már nem pusztán az ágazat sikerességét veszélyezteti, a kormányintézkedések nélkül hamarosan ki fogja végezni az első számú hungarikumként számontartott pálinkát – áll a Pálinka Nemzeti Tanács közleményében. A PNT azt is leszögezi, hogy a helyzet tarthatatlan ugyan, de készek a megoldás érdekében a kormánnyal való együttműködésre.

A PNT azért adhatott ki éppen most közleményt, mert a közelmúltban derült ki, a kormány ismét kezdeményezte az Európai Uniónál az otthoni pálinkafőzés adómentessé tételét. Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokban azzal is érveltek, hogy évente legfeljebb száz liter tömény ital főzését engedélyeznék. A PNT közleményében azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az adóhatóság egyetlen akciója alatt foglaltak le 450 liter alkoholterméket egy illegális főzdében. A pálinkaforgalmazókat az is súlyosan érintette, hogy az év elejétől a nem egészséges kategóriába sorolt termékek adóját is meg kell fizetniük.

A szervezet összességében úgy tapasztalja, hogy haldoklik a pálinkapiac, a kormány pedig továbbra is kettős mércét alkalmaz, és intézkedéseivel ellehetetleníti az ágazat gazdasági működését. A Pálinka Nemzeti Tanács szerint, ha nem húznak záros határidőn belül éles határokat a pálinka és a saját célra készült párlatok között, az ágazat a szabadságharcként emlegetett időszakot a fegyverletétellel zárja.

A PNT szerint a 2010 előtti állapotok visszaállítása lehetetlen, de az ágazatot az is megmentené, ha a kormány hajlandó lenne szembesülni a magánfőzés okozta feketekereskedelem létével, és legális keretek közé szorítaná a saját célra történő párlatkészítést. A jelenlegi jogszabályok szinte ösztönzik is az illegális kereskedelmet azzal, hogy legális keretek között lehet a fogyasztási igényeknél sokkal több párlatot előállítani.

A pálinka 2000 és 2010 közötti sikeres szakasza az akkor kedvező piaci és jogszabályi körülményeknek volt köszönhető. 2010 és 2015 között a magánfőzés és a bérfőzés is jövedékiadó-mentessé változott, majd 2015-ben a magánfőzők készülékeinek bejelentése kötelező lett, de azok ellenőrzésére nincs kapacitás, így még becsülni sem lehet a „fantom” pálinkásokat. Az anomáliákat az adatok összehasonlítása azonban jól mutatja: szinte stagnál a pálinka forgalma, a bejelentett bérfőzdéké pedig csökkent, miközben az alkoholfogyasztás hazánkban folyamatosan nő.

A magánfőzők ellenőrzése továbbra is önkormányzati hatáskörbe tartozik, ezért a saját fogyasztásra készült párlatmennyiségről nincsenek valós adatok. Arról, hogy mennyi illegális, ipari mennyiségben előállított gyümölcspárlat készülhet hazánkban, kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvánosságra hozott leleplezéseiből lehet következtetni. Az utolsó hasonló akció márciusban Veszprém megyében történt, ahol három darab egy helyen működésben lévő magánfőző berendezést, 450 liter alkoholterméket, valamint több mint 2500 liter lepárlásra váró cefrét foglalt le a NAV. Ezt a mennyiséget legális keretek között egy magánfőző (50 fokos párlat esetében) több, mint öt év alatt készítheti el, háromszázezer forint értékű párlatadójegy kiváltásával. Egy kereskedelmi főzde esetében ugyanez a mennyiség legalább 1,5 millió forint adóbevételt jelentene az államnak (750 ezer forint jövedéki adó, 495 ezer forint neta, 335 ezer forint áfa).

Ezt a helyzetet csak elmélyíti, hogy a zárjeggyel ellátott pálinka 2019 januárjától “népegészségügyileg nem hasznos élelmiszer”, ezért újabb címen kell a legális főzőknek adót fizetniük. Közben a kormány a magánfogyasztásra készített párlatok adómentességére törekszik, lazítani akar a rendszeren, és sejtéseknek véli a pálinkát veszélyeztető feketepiac létezését, sőt, kilátásba helyezte, hogy ismét harcba indul a pálinkafőzés szabadságáért az EU-val szemben, hogy ismét adómentesen lehessen főzni a párlatot magánfogyasztásra.

A Pálinka Nemzeti Tanács kész megoldásokat javasolni a problémákra, és minden olyan együttműködésre nyitott az illetékes minisztériumokkal, amellyel esetleg megmenthető a pálinka.