szerző:
Balla Györgyi
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Strabag az utóbbi években sok százmilliárd forintnak megfelelő állami és önkormányzati megrendelést tudhatott magáénak, többet, mint a szocialista-szabaddemokrata kormányok idején, amikor udvari beruházóként emlegették. Unger Tamással, a Strabag Magyarország egyik ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogyan lett ennek az osztrák mamut a magyar építőipar igazi bajnoka, mit kezd a G-nap után hirtelen szárnyra kapott, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégekkel, és hogyan lesz úrrá az építőiparban tomboló munkaerőhiányon.

  • A Strabag hellyel-közzel megőrizte vezető helyét az építőipari vállalatok között, magasépítésben például már veri a Garancsi-féle Market Zrt.
  • A cég erős maradt ipari csarnokok és autópályák építésében, lakóházakat viszont nem szeretne felhúzni, mert túl kockázatosnak tartja a jelenlegi, munkaerőhiánnyal sújtott helyzetben.
  • 2018-ban a Swietelskyvel együtt a legtöbb közbeszerzést nyerte, amihez állítólag semmi köze a politikának, csak és kizárólag az ajánlat számít.
  • A Strabagot kötötték már az SZDSZ-hez és a Fideszhez is, a cégnél állítják: nem foglalkoznak ezekkel a kijelentésekkel.
  • Azért drukkolnak, hogy legyen kit felültetni a drága munkagépekre, és ahogyan az autógyárakban, úgy az építkezéseken is emberek helyett inkább gépek dolgozzanak.

Hvg.hu: Ausztriában és Németországban szervez toborzóbörzéket az építési vállalkozók szakszövetsége, a külföldön dolgozó szakmunkásokat és mérnököket csábítaná haza, és ehhez már ki is választotta azokat a nagyobb építőipari cégeket, amelyek visszaédesgethetik a külföldön dolgozókat. A Strabag köztük van?

Unger Tamás: Jelenleg nincs, a Strabagnak minden országban van saját HR-szervezete, ezek a többi között a toborzásban is aktív szerepet vállalnak, és működik az országok közötti együttműködés, információáramlás. Egyébként tapasztalatom szerint ma már egy jó szakember a magyar építőiparban is tud annyit keresni, amiért toborzás nélkül is visszatér Ausztriából vagy Németországból a családjához.

Bécsi központ
©

Hvg.hu: A béreket sem kell már emelni?

U. T.: De, a visszavándorlás ellenére is folytatni kell a bérek felzárkóztatását az európai uniós átlaghoz. Belső nyilvántartásunk szerint az alvállalkozóknak fizetett egységárakban lassan elérjük a német vagy az osztrák szintet, a munkabérekben azért még van elmaradás. További különbség, amit a mentalitás területén látunk: míg Németországban nem ritkán előfordul, hogy egy jó szakmunkás pótlékokkal növelt bére eléri a felelősségteljes és irányító beosztásban dolgozó vezetőkét, addig Magyarországon ez a jelenség morálisan zavarja az iparágban dolgozókat, gyakorta elhangzik egyes kollégák részéről, nem azért tanultak éveken keresztül mérnöknek, vettek részt mesterképzésben, hogy egy szakmunkás többet keressen náluk. Ami a szakmunkások megítélését és értékelését illeti, manapság olyan viccek is szárnyra keltek, hogy míg régebben egy sebészorvoshoz a befolyásos, kapcsolati tőkével rendelkező tisztségviselők, vállalatvezetők jutottak be gyorsabban, addig ma már ha valaki festő, ács, netán burkoló, azonnal kap időpontot, sőt tegnapra.

Hvg.hu: Mi lesz a kiút ebből a helyzetből? 

U. T.: Csak egy példa: Kőbányán építjük az Állami Operaház próbacentrumát, ez egy műemléki épület, ennek megfelelően műemléki helyreállítás keretében bontott téglából készül. Vezetői bejárás során gyakorta tapasztaljuk, hogy a munkaterületen dolgozó kőműves először felméri a hiányzó tégla helyét, majd elmegy, kiválaszt a raklapon tárolt téglák közül egyet, azt méretre vágja, visszasétál, kiderül, hogy nem illeszkedik, ekkor újra leméri, visszamegy, megint levágja, majd megtapasztja, berakja, és a végén kifugázza. Ezzel egyidejűleg, ha kimegyünk egy autópályára, ott áll egy közel 1 milliárd forint értékű géplánc, lassan olyan modern eszközökkel, amelyeken nem ül gépkezelő. Ezeknek a gépeknek a teljesítménye ideális körülmények esetén elérheti a napi 200 millió forintot is. Ha ezt visszaosztom a jelen lévő és ma még szükséges gépkezelőkre és munkaórára, egészen más arányszám jön ki, mint a korábbi esetben, ahol a kisméretű, bontott téglákat építjük be a műemlék homlokzatba a második emeleten egy állványról. Nyilván nagyon szép épületek készülnek, és szüksége is van az országnak ezekre az értékekre, de ha vállalatunk portfóliójában kizárólag ilyen műemlék-jellegű épületek felújítása szerepelne, a hatékonyságunk, az eredményességünk biztos jelentős mértékben csökkenne, miközben a munkaerőhiánynak való kitettségünk és kockázatunk tovább növekedne.

Ahogyan egy autógyárban is alig van már ember, úgy minden bizonnyal az építőiparban is felértékelődik a gépesítés, gépek, majd robotok dolgoznak, óriási hatékonysággal, ezért is van szükségünk különösen gépkezelőkre. Lehetnek nekünk sok diplomás, idegen nyelvet beszélő szakembereink, akik nyilván nagyon fontos szerepet töltenek be például a menedzsmentben, de mindez mit sem ér, ha a nap végén a nagy értékű gépre nincs kit felültetni. Ebbe a munkakörbe továbbra is képzett szakmunkásokra van szükség, őket pedig meg kell fizetni. A gépesítés modernizációja már elindult Magyarországon, sőt kijelenthetjük, hogy a hatékonyság növeléséhez szükséges digitalizáció is megérkezett az iparágba. A gépek segítségétől és a modern módszerek, technológiák bevezetésétől még inkább azt várjuk, hogy a hazai és a nyugat-európai érték-előállítás azonos nagyságrendű legyen, ami talán maga után vonja, hogy a bérezés is tovább közelít majd. Jelenleg a rendelkezésre álló munkaerő hatékonysága még nem éri el a mintának tekinthető németországi szintet. Ez különösen igaz a kevésbé gépesített magasépítési üzletágra.

Hvg.hu: Megérzik a munkaerőhiányt?

U. T.: A Strabag hellyel-közzel vezető építőipari vállalat maradt Magyarországon.

Hvg.hu: Miért mondja azt, hogy hellyel-közzel?

U. T.: Mert ez mindig statisztika és megítélés kérdése. Ha például kizárólag a magasépítést nézzük, minden bizonnyal találunk olyan versenytársat, amelyiknek az éves árbevétele vagy a szerződéses állománya meghaladja a Strabag magasépítési árbevételét.

©

Hvg.hu: Miért lehet ez ön szerint?

U. T.: Más a vállalatok tulajdonosszerkezete, mások a vállalati értékek, eltérő a stratégia, és a kompetenciák, lehetőségek területén is biztos találunk számos különbséget

Hvg.hu: Ha érzékeltetni kellene a kettő között a különbséget, mivel tenné?

U. T.: Jó kérdés. A mi értékeink között szerepel a szerénység, az innováció, a megbízhatóság, a fenntarthatóság. A Strabag közel 30 éve van jelen Magyarországon, ugyanazt a minőséget és határidőt igyekszik biztosítani a megrendelőknek, mint Belgiumban vagy Németországban. Vannak olyan vállalatok, amelyeknek nem biztos, hogy van ilyen nemzetközi szakismerete, tapasztalata, nem biztos, hogy azokat az innovatív technológiákat használják, amelyeket mi. És vannak olyan vállalatok is, ahol az egyéni vagy a tulajdonosi érdek sokkal intenzívebben jelenik meg a hétköznapokban, a döntési mechanizmusokban, az érdekérvényesítésben, mint nálunk. Nálunk az elvégzett munka a referencia, és nem mi magunk. A minket körbevevő vállalatoknak, a versenytársainknak a piaci megnyilvánulásaiban bizonyos karakterek, személyek vagy vállalati vonások sokkal markánsabban jelennek meg, mint a Strabagnál. Nálunk a csapat a fontos, ahogy a mottónkban is szerepel Strabag Teams Work, nem a vezető tisztségviselők szimbolizálják a Strabagot.

Hvg.hu: Ezzel azt is mondja, a személyközpontú vállalati kultúrának köszönhető, hogy ezeknek a cégeknek az eredménye mást mutat, mint a Strabagé?

U. T.: Nagyon nehéz kérdés, hogy kinek mi az eredmény. Valakinek a munkahelyi harmónia, másnak a kockázatok csökkentése, a számviteli eredmény vagy a szerződéssel való ellátottság – ez nézőpont kérdése. Ha most kizárólag a mérleg szerinti eredményt vizsgáljuk az elmúlt évtizedekre visszamenőleg, úgy minden bizonnyal kevés vállalatot fogunk találni, amelyik folyamatosan jelen volt egész Magyarországon, az építőipar szinte minden üzletágában, így feltételezhető, hogy a Strabag a veszteséges időszakok figyelembevételével is előkelő helyen fog állni. Ha kiragadunk egy-egy korszakot, érát, kormányzási vagy európai uniós finanszírozási ciklust mint időszakot, és megvizsgáljuk, hogy az adott időszakban kik az eredményesebben és kevésbé eredményesebben működő szereplői a piacnak, akkor mi minden bizonnyal nem feltétlenül leszünk az élvonalban. Ugyanakkor az is elmondható, hogy néhány egykoron nagyon sikeres és eredményes versenytársunk ma már nincs jelen, megszűnt, felszámolás alá került, vagy nem meghatározó szereplője a hazai építőiparnak.

Hvg.hu: Most milyen korszakot írunk?

U. T.: Nem tudom pontosan megmondani. Azt tudom, hogy mi igyekszünk legjobb tudásunk szerint a munkára és az előttünk álló kihívásokra koncentrálni, hosszú távon gondolkodni. Jellemzően azzal foglalkozunk, amiben van tapasztalatunk, amiben vannak saját erőforrásaink, illetve a vállalatnak vannak nemzetközi partnerei és referenciái. Ennek megfelelően a Strabag Magyarországon nagyon erős az ipari csarnokok építésében, közút- vagy infrastruktúrafejlesztésben. Partnereink között tudhatunk olyan elismert világmárkákat, mint a Mercedes, az Audi, a REHAU vagy a jövőben a BMW. Nem nagyon vagyunk viszont jelen a lakásépítésben, és egyelőre nem is tervezzük, hogy erre a területre lépnénk. 

©

Hvg.hu: Miért?

U. T.: Nem igényel innovációt, szinte bármelyik kisebb vállalkozás tud lakást építeni. Egy idő után persze a méretéből adódóan a finanszírozással és a kapacitásokkal gondban lehet, de a munkában nincsenek olyan extrém kihívások, mint mondjuk egy lézerkutató központ vagy egy nagyobb vasúti szakasz, netán százezer négyzetméteres csarnok komplett kivitelezésében.

Hvg.hu: Azért sréhen szemben jól fest a Mol most épülő toronyháza, nem csípi a szemét?

U. T.: Nem. Munkánk során minden esetben értékeljük az építkezéssel járó esélyeket, kockázatokat. Mi ezt a munkát a jelenlegi erőforrások és a hazai tapasztalat szűkössége miatt nagyon kritikusnak, de ezzel együtt nagyon impozánsnak tartjuk.

Hvg.hu: Nem irigyli más építőipari vállalat, ez esetben a Market Építő Zrt. térnyerését?

U. T.: Azt szoktuk mondani, hogy a Strabag egy nagy iskola, számos hazai építőipari vállalat lett gazdagabb az innen távozott kollégák és kolléganők szaktudásával. Arra is volt példa, hogy egy teljes szervezeti egység távozott, egy osztrák versenytársunk például így erősödött meg a piacon. 

Hvg.hu: A Swietelsky. 

U. T.: Igen. A cég ma már meghatározó szereplő a vasútépítésben, köszönhetően a nemzetközi tapasztalatának, a nagy értékű gépi felszereltségének és az erre az üzletágra szakosodott személyi állományának.

Hvg.hu: Azért az R-KORD sem panaszkodhat, szépen jön fel.

U. T.: Igen, az elmúlt időszakban jelentős növekedés tapasztalható ennél a vállalatnál is. De ha a kronológiát nézzük, akkor nemcsak a Strabag veszít el értékes munkatársakat, hanem más társaságok is, így az előbb említett osztrák versenytársunk is. Ami a vasútépítést illeti, azt mondják az európai szakemberek, hogy az ember legyen mindig tisztában a képességeivel és a lehetőségeivel. A focit hozva példaként, ha valaki a Bajnokok Ligájában focizik, egészen más lehetőségei, erőforrásai vannak, mint azoknak, akik, úgy mond „csak” a Bundesligában vagy az NB I.-ben játszanak. De ez véleményem szerint nem baj, mi sem tudunk európai nagyvállalatként mindig, minden szegmensben a „Champions League”-ben focizni. A válság óta a Strabagnak megváltozott a filozófiája: 2008-ig azt mondtuk, mindig, mindenhol, mindent, a válság óta ezt: csak ott, csak azt és csak annyit, amennyire a vállalat képes, alkalmas, a lényeg a pénzügyi stabilitás.

©

Hvg.hu: Ezzel azt mondja, hogy a többiek kockáztatnak, nem gondolkoznak hosszú távon?

U. T.: Nem tudom, hogyan gondolkoznak. Azt tudom, hogy egy tőzsdén jegyzett társaságnál egészen más elvárásoknak kell megfelelni, mint azoknál a vállalatoknál, ahol a tulajdonos közvetlen része a vállalat irányításának, a hétköznapi döntéseknek, és saját vagyonát saját szabályai szerint kockáztathatja vagy fordíthatja különböző célokra. Velünk szemben a részvényesek részéről nem elfogadott stratégia a vállalatot csődbe vinni, szerződéses kötelezettségeket nem teljesíteni vagy a ránk vonatkozó szabályokat be nem tartani. Ha mégis bármilyen okból kifolyólag, szabálytalanság miatt a hatóság büntetést rótt ki ránk, a vállalat helytállt, és ezzel egyidejűleg jogi úton kívánt érvényt szerezni az igazának. Ez több esetben sikerült is. Egy vállalat hírnevét, megítélését és a részvényeinek tőzsdei árfolyamát néhány negatív üzleti eseménnyel jelentős mértékben lehet rombolni, míg felépíteni évtizedek kemény munkája. Éppen ezért nálunk a presztízs projektek rendkívüli megítélés alá esnek.

Hvg.hu: Azt mondja, a Strabagnak nincsenek is ilyen munkái?

U. T.: Jellemzően nincsenek.

Hvg.hu: És magánrepülőgépük van-e a tulajdonosoknak, amivel focimeccsekre utaztathatnák a miniszterelnököt?

U. T.: Hogy a vállalat tulajdonosainak milyen vagyontárgyaik vannak, arra nincs semmilyen rálátásom.

Hvg.hu: És azt tudja, hogy a külföldi tulajdonosok milyen szemmel néznek a hirtelen, szinte a semmiből, állami segítséggel kilőtt magyar építőipari cégekre?

U. T.: Nem nézik őket. Az a mi ügyvezetői kompetenciánk, foglalkozunk-e azzal, hogy a környezetünkben mások mit csinálnak. Nem azt mondom, hogy nem követjük nyomon, de van egy saját filozófiánk és stratégiánk, annak mentén haladunk.

Hvg.hu: Ennek is köszönhető, hogy 2018-ban a legtöbb közbeszerzést a Strabag és a Swietelsky vitte el?

U. T.: Nem láttam ezt a kimutatást. A statisztikákkal általában az a baj, hogy nem egyértelmű, mit is vizsgálunk. Ahogy korábban említettem, azt gondolom, magasépítésben például a Marketnek nagyobb a jelenlegi árbevétele, vagy az útépítésben a Duna Aszfaltnak, netán vasútépítésben a Swietelskynek a Strabagnál. Mi több üzletággal foglalkozunk az építőiparon belül, és több esetben is az élmezőnyben vagyunk, a szerződésállományunk is nőtt, de a konkurenciához mért helyzetünket nem tudom pontosan meghatározni.

Hvg.hu: Min múlik ma, hogy ki visz el egy közbeszerzést az építőiparban?

U. T.: Azon, hogy milyen szempontokat vett figyelembe a kiíró, arra az egyes pályázók milyen értékelhető ajánlati elemeket állítottak össze, ilyen elem lehet például, de nem kizárólag, az ajánlati ár.

Hvg.hu: Másként kérdezem: mennyire kitett a döntés a politikának?

U. T.: Nem hinném, hogy nagyon kitett lenne. A vállalatok különböző feladatokra vannak berendezkedve. Nekünk országos a lefedettségünk, nyilván ez egy előny, bizonyos dolgokban viszont nincsenek referenciáink, ezért a versenyen való indulás is korlátozott. Mi csak azoknál a kiírásoknál tudunk megfelelni, ahol megvannak a szükséges erőforrásaink és referenciáink.

Hvg.hu: Beruházásaik hány százalékát teszik ki az állami közbeszerzések?

U. T.: Az éves forgalom több mint 50 százaléka általában közbeszerzés, miután a híd-, a közút-, az autópálya- és a vasútépítés jellemzően állami beruházás keretében valósul meg.

©

Hvg.hu: A Strabagot másként is kötötték a politikához, Kövér László például egyenesen SZDSZ-es cégnek nevezte, ezt megérezték?

U. T.: Volt ilyen?

Hvg.hu: Igen.

U. T.: Nyilván minden ilyen nyilatkozatnak van valamilyen kihatása a működésre. Mi egy elkötelezett építőipari vállalat vagyunk, csak azt tudom mondani, sem a kultúránk, sem az értékeink nem engedik, hogy ilyen típusú provokatív kijelentéseknek kitegyük magunkat.

Hvg.hu: Egészen egyszerűen elengedik a fülük mellett?

U. T.: Jellemzően nem foglalkozunk bulvár jellegű kijelentésekkel. Természetesen kommunikációs szakembereink, a bécsi kommunikációs központunk megvizsgál minden olyan jellegű híradást, amit a vezetőség relevánsnak tekint.

Hvg.hu: Azzal sem, amit legutóbb a Válasz Online írt meg, hogy dacára Kövér László kijelentésének a Strabag kiegyezett a Fidesszel, ezért nyernek annyi autópályaszakasz-építést a közbeszerzéseken?

U. T.: Biztos, hogy minden hónapra, az ország valamely pontján jut valamilyen híresztelés, sajtómegnyilvánulás. Egy olyan európai vezető technológiai konszern, mint a Strabag a legjobb szándék mellett sem tud úgy létezni, hogy mindig, minden körülmények között, mindenki elvárásának meg tudjon felelni. Természetesen, ahogy más országokban is, úgy Magyarországon is pályázunk autópályaszakasz-kiírásokra, és a megvalósításhoz szükséges kapacitásaink is megvannak. 

Hvg.hu: Kérdés, hogy a Strabag odafér-e ehhez az asztalhoz?

U. T.: Én nem gondolom, hogy itt bármilyen asztalról lenne szó. Aki ezt gondolja, alapítson építőipari vállalatot, és vegyen részt az adott versenykiírásban. Az, hogy valaki a pályázati kiírásoknak megfelelően, határidőre, az elvárt minőségben végezzen el egy munkát, komoly felkészültséget igényel, az erőforrásokat optimálisan kell felhasználni, nem könnyű mindennek megfelelni. A Strabag Európa számos országában már bizonyított, komoly és megbízható hírnévre tett szert, és erre mi itt Magyarországon is nagyon vigyázunk.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
4,6 milliárdból újul meg a PVSK sporttelepe

4,6 milliárdból újul meg a PVSK sporttelepe

Csak a Magyarországra belépők használhatják mostantól a röszkei közúti határátkelőt vasárnaponként

Csak a Magyarországra belépők használhatják mostantól a röszkei közúti határátkelőt vasárnaponként

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Baleset volt az M5-ösön - egy sávon halad a forgalom

Baleset volt az M5-ösön - egy sávon halad a forgalom

Szájer József: "A kereszténység, a hit ma ódivatú dologként jelenik meg a főáramú médiában"

Szájer József: "A kereszténység, a hit ma ódivatú dologként jelenik meg a főáramú médiában"

"Európa nyilvános vécéje" – Magyarország betiltja a szlovén szennyvíziszap importját

"Európa nyilvános vécéje" – Magyarország betiltja a szlovén szennyvíziszap importját