szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha 50 éve a Concorde mindössze szélcsatornák és logarlécek segítségével képes volt szuperszonikus repülőt építeni, akkor most miért nem megy? – tette fel a kérdést egy amerikai vállalkozás, a Boom, amely – egy igazi startuphoz híven – azt ígéri, hogy forradalmasítja a légi ipart.

Miközben a világ nagy része az önvezető autók közötti versengéssel van elfoglalva, a háttérben zajlik egy másik közlekedési csata is. Ez pedig nem más, mint a szuperszonikus, avagy a hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgépek összecsapása.

A hangsebesség a tengerszinten nagyjából 1200 km/h, és minél magasabbra megyünk, annál alacsonyabb: 11 és 20 ezer méter magasan, ahol az utasszállító gépek repülnek, már csak 1060 km/h. Ezt azonban a mai gépek nemigen érik el, legfőképp azért, mert a lassabb haladás kevesebb üzemanyagot éget, ez pedig létfontosságú a minden centért megküzdő vállalatoknak.

Ugyanakkor, ahogy sok más területet, ezt is meg akarják reformálni a startupok, így az utóbbi időszakban több vállalkozás is létrejött azzal a céllal, hogy szuperszonikus repülőgépeket gyártson. Ilyen például a Hermeus, az alig egy éve létrejött atlantai cég, amelynek a Jeff Bezos féle Blue Origin egyik vezetője is tanácsot ad, vagy két ugyancsak amerikai vetélytársa, a 12 fős luxusgépeket gyártani tervező Aerion Supersonic és a Spike Aerospace.

És van az ötéves, denveri Boom, amelynek vezetője, Blake Scholl egy kockázati tőkebefektetőknek tartott konferencián mutatta be a vállalkozását – amelyről a Techcrunch készített összefoglalót.

Schollnak már volt egy sikeres startupja, a Kima Labs, amelynek eladása után marad annyi ideje, hogy átgondolhassa a következő lépését. „A szuperszonikus repülőgépek már legalább egy évtizede izgalomban tartottak, amikor eldöntöttem, hogy kicsit utánajárok a területnek. Az első dolog az volt, hogy megbizonyosodjak róla, hogy miért nem csinálta meg eddig senki sem. Kiderült, hogy rengeteg fals információ kering a területen. Hogy már nincs hely a szektorban, hogy túl van szabályozva, és hogy csak két társaság van, amely hosszú távú utakra képes utasszállítókat építeni.”

Ez pedig a véleménye szerint sokakat elriaszt attól is, hogy egyáltalán belevágjanak egy ilyen történetbe. Ugyanakkor, ha 50 éve a Concorde mindössze szélcsatornák és logarlécek segítségével képes volt szuperszonikus repülőt építeni, akkor most miért nem megy? Scholl szerint az üzemanyag a kulcs, hiszen manapság túl drága, ami jelentősen szűkíti a lehetőségeket.

Blake Scholl
©

„És akkor elkezdtünk számolgatni – amihez egyébként kezdetben főként a Wikipedián találtunk információkat –, hogy mi kellene ahhoz, hogy a technológia megvalósítható legyen. Kiderült, hogy az üzemanyag-fogyasztást kell 30 százalékkal csökkenteni ahhoz a technológiához képest, amit már jó régen kitaláltak. És akkor rájössz, hogy ez nem is lehetetlen. Szóval elkezdtem néhány légi közlekedéssel foglalkozó szakkönyvet olvasni, találkoztam minden fontos emberrel, aki ezen a területen dolgozott, és mondtam nekik, hogy nyugodtan kössenek bele az elméletembe. De senki sem tette, mindenki azt mondta, hogy ez tulajdonképpen működhet. Úgyhogy megalapítottam a céget.”

A technológiai fejlődés a Concorde ideje óta ugyanis nemhogy nem állt le, hanem továbbfejlődött, így már nem alumíniummal, hanem szénszálakkal dolgoznak, szélcsatornák helyett számítógépes szimulációkat használnak, és a korábbi nagyon hangos turbinák helyett jóval halkabb és hatékonyabb hajtóműveket használnak.

A repülőgép formája – talán nem meglelő módon – kicsit a Concorde-ra hasonlít, így a géptest hosszú és vékony, ahogy a szárnyak is a régi klasszikust idézik. A gépen összesen három turbina kap helyet, kettő a szárnyak, egy pedig a farok alatt. A repülőket 55 ülésesre tervezik, Scholl szerint ez az a méret, amit még szinte biztosan meg lehet tölteni utasokkal, és gazdaságosan lehet működtetni. Ugyanakkor arra nem kell számítani, hogy a ma megszokott első osztályhoz hasonlóan szinte teljesen ledönthető ülések lesznek a gépeken, mivel a repülési idő sem lesz 7-9 óra.

És hogy mi kell a sikerhez? Scholl szerint 4 dolog:

  • kiváló mérnöki munka
  • kereslet
  • jó beszállítók
  • és rengeteg pénz.

Ami viszont hátrány egyelőre, az az, hogy a szuperszonikus repülés nagy hanghatással jár (hangrobbanás, ugye), aminek következtében sok ország kitiltotta a légteréből az ilyen repülőket. Ennek megfelelően az első járatok az óceánokon átívelők lehetnek, mint például a New York–London vagy a San Francisco–Tokió. Az, hogy az első szereplő a Boom lesz-e, azt ma még nem tudni, de az biztos, hogy a denveri vállalkozás 30 gépét már lekötötték több százmillió dollár értékben.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Feltalálták a napelemet, amihez már napsütés sem kell

Feltalálták a napelemet, amihez már napsütés sem kell

15 százalékkal nőtt a halálozások száma, és nem csak a járvány miatt

15 százalékkal nőtt a halálozások száma, és nem csak a járvány miatt

A fele sem igaz annak, amit a gazdaság védelméről ígért a kormány

A fele sem igaz annak, amit a gazdaság védelméről ígért a kormány