„Reméljük, a külföldre távozottak a jövőben magyaroknak fogják értékesíteni a földjeiket” – idézte a magyarmezogazdasag.hu Gazdag Sándort, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének Beregszászi Járási régiós alelnökét, aki a hétvégén megrendezett Bábolnai Gazdanapokon beszélt. Gazdag, az ungvári régió képviselőjével Kovács Árpáddal együtt beszélt a térség agrárhelyzetéről.

Az egyébként falugazdászi feladatokat is ellátó vállalkozók a régiók nem túl rózsás állapotáról számoltak be, többek között arról is, hogy sokan elvándorolnak, a mezőgazdasági termelés elaprózódott, az infrastruktúra és technológia is kívánni valót hagy maga után. Mivel januártól feloldják a földvásárlási moratóriumot, de a földforgalom szabályozása még nem született meg, attól tartanak, hogy külföldi befektetők csapnak majd le a termőterületekre, ezért vélekedtek úgy, hogy akkor inkább jöjjenek a magyarok.

A tavasszal megválasztott ukrán elnök augusztusban egy török üzleti fórumon erősítette meg, hogy 2020-tól megnyílik az ukrán földpiac, Volodimir Zelinszkij szerint, ez mintegy 40 millió hektár termőföldet érinthet, szemlézte a Napi.hu az Ukrajinszka Pravda hírportált egy hónappal ezelőtt.

Ukrajna óriási agrárpotenciállal rendelkezik, Karácsony Dávid, az MTA munkatársának tanulmánya szerint itt található a világ csernozjomterületeinek harmada. Területének 86 százaléka, mintegy 52 millió hektár potenciálisan művelhető, ebből 32 millió hektár a szántó. A 2001-ben bevezetett földmoratórium halogatott feloldása folyamatosan a viták kereszttüzében áll. Az elemzés 2016-os adatokra hivatkozik, e szerint a termőföldek negyede állami tulajdonban van, negyedét pedig a privatizációval tulajdonba került törpebirtokosok adják bérbe az állami területeket is művelő holdingoknak. A többit, tőkehiányos törpebirtokosok művelik.

A földforgalmi szabályok, tavasszal születhetnek meg. A Kárpátinfo, igaz még 2017-ban, a munkacsoporttól kiszivárgott információkra hivatkozva, azt írja, hogy Ukrajnában is korlátozni fogják a tulajdonolható föld maximumát. Mindeközben – ahogy Karácsony Dávid kitér erre – kínai, és német befektetők is megjelentek a térségben, eddig nem legális úton.

Ahogy a Bábolnai Gazdanapokon a beregszászi és ungvári járások képviselői beszámoltak, az ő térségeikben a birtokok nagysága zömmel 10-15 hektáros, a nagyobb, 200 hektár körüli birtokok most vannak kialakulóban.