Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A devizahitelesek ügye szinte mindegyik közép-kelet-európai állam társadalmát felkavarta, de a legtöbb helyen már sikerült valamiféle megoldást találni. Lengyelországban viszont épp a választások előtt, október harmadikán teszi közzé döntését az európai bíróság a devizahitelek ügyében.
A tét óriási, hiszen, ha a bankok ellen döntenek, akkor az bedöntheti az egész pénzügyi rendszert az országban, ahol az állam – pártállásra való tekintet nélkül – igyekszik kimaradni az ügyből. A szélsőjobboldali PiS kihasználta ugyan a devizahitelesek elégedetlenségét a hatalomra jutáshoz, de maga sem tett semmit a probléma megoldásáért. Most is azt közölte a devizahitelesekkel a kormány Varsóban, hogy rá ne számítsanak.
700 ezer devizahitelesről van szó
A lengyelek a magyarokhoz hasonlóan főleg svájci frankban adósodtak el, mert vonzónak találták az alacsony kamatokat. A jelzáloghitelek egyharmada ma is ilyen Lengyelországban, ahol ennek megfelelően óriási összegről van szó: 124 milliárd zlotyról vagyis körülbelül 31 milliárd dollárról.
A devizahitelesek többsége akkor vette fel a kölcsönt, amikor egy svájci frank körülbelül 2 zlotyt ért, ma viszont négyet. "Olyan ez mintha a pénzemet kidobnám az ablakon!" – nyilatkozta egy kétgyerekes családanya Gdanskban a Reuters tudósítójának.
A kétségbeesett devizahitelesek az államhoz fordultak, de ott azt a jó tanácsot kapták, hogy a bíróságok az illetékesek, így véget nem érő perek kezdődtek el. Most viszont az európai bíróság mondhatja ki, hogy a Raiffeisen bank devizahitele jogilag rendben volt-e, vagy sem. Ha a bank ellen döntenek, akkor lavina indulhat meg, mely akár az egész bankrendszert maga alá temetheti Lengyelországban – véli a Reuters.
Ha minden devizahiteles megnyerné a perét a bíróságon, akkor a bankokat 60 milliárd zloty veszteség érné (kb. 15 milliárd dollár). Ez a bankszektor tavalyi nyereségének a négyszerese. "Ez a legnagyobb kihívás a bankszektorban!" – erősítette meg Rafal Benecki, az ING vezető közgazdásza a Reutersnek. A külföldi bankoknak minden bizonnyal friss pénzt kell kérniük a központtól, ha az európai bírósági döntés számukra kedvezőtlen lesz. De mi lesz a hazai bankokkal? Ezt senki sem tudja...
Éppúgy bizonytalan, hogy mi lesz a devizahitelesekkel hiszen, van, akinek a szerződése majdnem húszéves. Az ellenzéki Polgári Platform most azt mondja, ha kormányra kerülne, akkor változtatni próbálna a törvényeken, vagyis a kiszolgáltatott devizahitelesek javára módosítanák azokat.
Figyelembe vennék a horvátországi tapasztalatokat, ahol a svájci frank hiteleket euróra konvertálták, és ennek a költségeit a bankok állták. Szlovéniában hasonló megoldást alkalmaztak a devizahiteleknél. Csakhogy Lengyelországban sokkal több devizahitelesről és sokkal nagyobb összegekről van szó: ezért várják izgatottan az európai döntést az érintetteken kívül a döntéshozó gazdasági és politikai vezetők is Lengyelországban.
