szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Éppen a választások előtt derül ki, hogyan dönt az Európai Unió Bírósága a lengyel devizahitelekről.

A devizahitelesek ügye szinte mindegyik közép-kelet-európai állam társadalmát felkavarta, de a legtöbb helyen már sikerült valamiféle megoldást találni. Lengyelországban viszont épp a választások előtt, október harmadikán teszi közzé döntését az európai bíróság a devizahitelek ügyében.

A tét óriási, hiszen, ha a bankok ellen döntenek, akkor az bedöntheti az egész pénzügyi rendszert az országban, ahol az állam – pártállásra való tekintet nélkül – igyekszik kimaradni az ügyből. A szélsőjobboldali PiS kihasználta ugyan a devizahitelesek elégedetlenségét a hatalomra jutáshoz, de maga sem tett semmit a probléma megoldásáért. Most is azt közölte a devizahitelesekkel a kormány Varsóban, hogy rá ne számítsanak.

700 ezer devizahitelesről van szó

A lengyelek a magyarokhoz hasonlóan főleg svájci frankban adósodtak el, mert vonzónak találták az alacsony kamatokat. A jelzáloghitelek egyharmada ma is ilyen Lengyelországban, ahol ennek megfelelően óriási összegről van szó: 124 milliárd zlotyról vagyis körülbelül 31 milliárd dollárról.

A devizahitelesek többsége akkor vette fel a kölcsönt, amikor egy svájci frank körülbelül 2 zlotyt ért, ma viszont négyet. "Olyan ez mintha a pénzemet kidobnám az ablakon!" – nyilatkozta egy kétgyerekes családanya Gdanskban a Reuters tudósítójának.

A kétségbeesett devizahitelesek az államhoz fordultak, de ott azt a jó tanácsot kapták, hogy a bíróságok az illetékesek, így véget nem érő perek kezdődtek el. Most viszont az európai bíróság mondhatja ki, hogy a Raiffeisen bank devizahitele jogilag rendben volt-e, vagy sem. Ha a bank ellen döntenek, akkor lavina indulhat meg, mely akár az egész bankrendszert maga alá temetheti Lengyelországban – véli a Reuters.

Ha minden devizahiteles megnyerné a perét a bíróságon, akkor a bankokat 60 milliárd zloty veszteség érné (kb. 15 milliárd dollár). Ez a bankszektor tavalyi nyereségének a négyszerese. "Ez a legnagyobb kihívás a bankszektorban!" – erősítette meg Rafal Benecki, az ING vezető közgazdásza a Reutersnek. A külföldi bankoknak minden bizonnyal friss pénzt kell kérniük a központtól, ha az európai bírósági döntés számukra kedvezőtlen lesz. De mi lesz a hazai bankokkal? Ezt senki sem tudja...

Éppúgy bizonytalan, hogy mi lesz a devizahitelesekkel hiszen, van, akinek a szerződése majdnem húszéves. Az ellenzéki Polgári Platform most azt mondja, ha kormányra kerülne, akkor változtatni próbálna a törvényeken, vagyis a kiszolgáltatott devizahitelesek javára módosítanák azokat.

Figyelembe vennék a horvátországi tapasztalatokat, ahol a svájci frank hiteleket euróra konvertálták, és ennek a költségeit a bankok állták. Szlovéniában hasonló megoldást alkalmaztak a devizahiteleknél. Csakhogy Lengyelországban sokkal több devizahitelesről és sokkal nagyobb összegekről van szó: ezért várják izgatottan az európai döntést az érintetteken kívül a döntéshozó gazdasági és politikai vezetők is Lengyelországban.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Merkel: Le kell zárni a síközpontokat

Merkel: Le kell zárni a síközpontokat

Már vagyonkezeléssel is foglalkozik a hazai randivonalak királya

Már vagyonkezeléssel is foglalkozik a hazai randivonalak királya

Thürmer Gyula meglátogatta Aljakszandr Lukasenkát

Thürmer Gyula meglátogatta Aljakszandr Lukasenkát