szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jogfosztás miatt két bank részvényesei az Európai Emberi Jogok Bíróságához fordultak öt évvel ezelőtt. A takarékszövetkezeti integráció napokon belül lezárul, de nem kis fejtörést okozhat, ha az EJEB annak a több száz részvényesnek ad igazat, akik nem nyugodtak bele, hogy egyszerűen lenyúlta az állam a vagyonukat. A többség, kis döccenőkkel, de lenyelte a békát.

Majdnem egyhetes késéssel vehetik fel a fizetésüket az önkormányzati dolgozók és a közmunkások is, ez derül ki egy Békés megyei kistelepülés tájékoztatójából. A késlekedés oka az, hogy október 31-én az utolsó fázisa is lezárul a takarékszövetkezeti integrációnak, a bank pedig az átállást (vagyis 11 takarékszövetkezet, a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. és a Takarékbank Zrt. fúziójának lezárását) elhúzódó bankszünnappal oldja meg. Miután a november 1-jei munkaszüneti napot két hétvégi nap követi, utána még két napig zárva tartanak a fiókok, addig nem fog működni a rendszer sem (beleértve a netbankot és a mobilalkalmazást). November 6-ig tehát az október 31-i fedezet lesz elérhető bankkártyával, utalások is ezt követően mennek csak.

Máté Péter

A mostani tájékoztatást láthatóan csendben vették tudomásul az ügyfelek, a folyamat kezdete, a hat évvel ezelőtti szövetkezeti integrációs törvény annál nagyobb felzúdulást okozott. Ki ne emlékezne az azóta elhunyt Demján Sándor éles kritikájára, aki egy Orbán Viktorhoz címzett levelében egyenesen arról írt, hogy 130 ezer kisrészvényes kifosztása kezdődik meg.

A törvényt 2013 júniusában szavazták meg, úgy került a csomag a parlament elé, hogy az érintett takarékszövetkezetekkel sem egyeztettek. A kis pénzintézetek vezetői szerint alkotmányellenesen rendelkezett az állam a szövetkezetek tulajdonáról úgy, hogy az érintettek rendelkezési jogát lényegében megszüntetik a saját vagyonuk felett. A Kinizsi Bank Zrt. és a Mohácsi Takarékbank Zrt. részvényesei már 2014 januárjában az Alkotmánybírósághoz fordultak, majd miután ott elutasították a panaszaikat, elmentek Strasbourgba. Első körben itt sem adtak nekik igazat, de az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, hogy a Nagykamara előtt is meghallgatják az érintetteket, erre kerül sor decemberben. Ha a Nagykamara elfogadja, hogy a részvényesek tulajdonuk feletti rendelkezési joga sérült, akkor az EJEB javaslatai még okozhatnak fejtörést, zavart a takarékszövetkezeti integrációban még úgy is, hogy lényegében az lezárult már. A szövetkezetek több tízezres tagsága meg, bár a közgyűlésekre rendre megkapták a meghívókat, szinte semmit nem értett a feje fölött zajló eseményekből. Ahogy valójában most sem.

Nyugdíj a cihában

Az év elején a már második hullámban elindított fiókbezárások is legfeljebb azzal verték ki a biztosítékot a tagoknál, hogy utazniuk kell majd az ügyeik intézése miatt, ezért aláírásokat is gyűjtöttek. Végül ezek a háborgások is elültek, ehhez hozzájárult az is, hogy megjelentek a falvakban a mozgó ügyfélszolgálatok.

A szövetkezeteket ötven-hatvan évvel ezelőtt, tízezres részvényekkel megalapítók belenyugodtak abba, hogy nem kell csinálniuk semmit, megy minden úgy, ahogy régen. Az fel sem merült legtöbbjükben, hogy egymillió forintot befizessenek, ami a részvényessé válás feltétele, erről itt írtunk részletesen.

„Mi a férjemmel ketten vagyunk, kétmillió forint kellett volna, hogy belépjünk, eszünkbe sem jutott. A Egyesült Szövetkezetben tagok maradunk, ezt vállaltuk, de nekünk már a postás hozza a nyugdíjat, nem akarunk mindig a mobil ügyfélszolgálatra várni” – mondja egy lőkösházi asszony, aki januárban támogatta az aláírásgyűjtőket, akik a településükön működő takarékszövetkezet bezárása ellen tiltakoztak. A tízezer forintos részvényeiket bent hagyták a szövetkezetben, pontosabban a Takarék Egyesült Szövetkezetben, nem is terveznek onnan kilépni. Persze a nyilatkozat aláírása után nem is tehetnék, hiszen ezzel azt is vállalták, hogy két évig ott is maradnak. A családtagok számlát továbbra is vezetnek a Takarékbankká változott egykori pénzintézetüknél, mert például a földalapú támogatásuk oda érkezik, de a nyugdíjukat már nem oda utaltatják, mert az szerintük túl macerás volna. Így tulajdonképpen lenyelték a fúziót a tagok, legfeljebb onnan kaphat a Takarékbank Zrt egy kis hidegzuhanyt, ahol már a takarékok összegyúrásának hírére is keresték a jogorvoslatot a magántulajdon egy tollvonással való bekebelezése ellen.

A „lázadó” takarékok

A Kinizsi Bank Zrt. és Mohácsi Takarékbank Zrt. részvényesei 2014 januárjában már mozgolódtak, elsősorban annak megállapítását kérték, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013-as törvény sérti a kérelmezőknek az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt tulajdonhoz való jogát.

Fülöp Máté
Álláspontjuk szerint az integrációs törvény a kérelmezőknek, mint a kényszerintegrációba bevont bankok tulajdonosainak a részvényesi, tagsági jogait olyan súlyosan korlátozta, amely lényegében a tulajdon elvonását jelenti, és ami semmivel sem indokolható.

Mivel a jogfosztás jogszabályalkotás útján valósult meg, hazai jogorvoslatra nem volt lehetőség. Az egyetlen jogorvoslati lehetőség az alkotmányjogi panasz volt, amit az Alkotmánybíróság elutasított. Ekkor fordultak az érintettek a strasbourgi bírósághoz, ahol 2017 tavaszán befogadták a kérelmet, de 2019. január 29-én mégis arra tekintettel utasították el azt, hogy nem tekintették „áldozatnak” a kérelmezőket. Az EJEB álláspontja szerint a kérelmezők által támadott intézkedések nem a kérelmezők, hanem az általuk tulajdonolt bankok tekintetében eredményezhetnek jogsértést. Azt, hogy ilyen jogsértés fennáll-e azt a fenti megállapítására tekintettel nem vizsgálta – tudtuk meg a bankok részvényeseit képviselő ügyvédi irodától.

Ezt követően fordultak a Nagykamarához, ahol úgy döntöttek, hogy az érintetteket december 18-án meghallgatja a testület. Nagy valószínűséggel döntés aznap nem várható – tudtuk meg a jogi képviselőktől és azt is, hogy ha elfogadják a kérelmezők érvelését, akkor arról fognak dönteni, sérült-e a kérelmezők tulajdonhoz való joga.

Tehát nem lesz egy rövid menetelés, de amennyiben az EJEB megállapítja a jogsértést, akkor később annak rendezéséről, pontosan a kártalanításukról is döntés születhet. Ám ha meg is születik az ítélet a Nagykamara tanácsában, akkor az csak a kérelmezőkre terjed majd, a százezres kisrészvényes ebből is kimarad. Az integráció hatéves építkezését már nem fogják visszabontani, de zavart okozhat a Takarékbank Zrt-nál, ha kiderül, hogy úgy tolták végig a százezres részvényes tagság vagyonának államosítását, hogy az jogsértő volt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!