A válságot azok okozzák, akiket előtte a kor hőseinek tekintettek - Peter Drucker fogalmazta meg ezt, miután megvizsgálta az amerikai pénzügyi válságokat. Legutóbb 2008-ban azok a bankok okoztak világméretű válságot, melyeket korábban a véget nem érőnek tűnő konjunktúra bajnokainak tekintettek. Most a high-tech óriások lehetnek a következő válság legfőbb okozói, mert hatalmas ellenőrizetlen pénzeket mozgatnak az egész globális gazdaságban.

Több mint 1000 milliárd dollár offshore számlákon - a Crédit Suisse svájci bank magyar közgazdásza, Pozsár Zoltán mutatta ki, hogy a vállalatok ennyi pénzt tartanak olyan helyen, ahol azt nemigen lehet ellenőrizni. Ráadásul az elit 10 százalék kezében van ennek a hatalmas összegnek a 80 százaléka. Az elit elitje pedig nem más, mint a Big-Tech: az Apple, amelynek tőzsdei értéke először haladta meg az 1000 milliárd dollárt, a Facebook, amely a librával világpénzt akar teremteni vagy a Google és az Amazon, amely mindinkább pénzügyi manőverekkel növeli vagyonát, mint jelentős újításokkal.

Korábban ugyanis ezek az újítások tették jelentős részben lehetővé azt, hogy ne szabaduljon el az infláció, alacsonyan lehessen tartani a kamatlábat és a munkabéreket. De ez a korszak véget érőben van, ezért a technológiai óriások mindinkább a pénzügyekben látják a jövőt. Mit jelent ez a gyakorlatban?

A Facebook egyre több olyan üzletet kötött az elmúlt években, amikor kölcsönösen megosztják az információkat. A New York Times írta meg ezt a nagy üzletet, melyet a Facebook a technológia óriásaival kötött meg. Ilyenkor általában mindkét fél nyer. A vesztes csak a Facebook felhasználó lehet, akinek az adatait adják és veszik. A Facebook mindenesetre ilyen ügyletekkel megkétszerezte éves bevételét, mely 2017-ben 40 milliárd dollár volt.

Pénzügyi varázslat

A vállalati kötvények legnagyobb vásárlói jelenleg nem a bankok és pénzintézetek, hanem a high tech cégek. Ez jelenti a legnagyobb kockázatot a pénzpiacon - mondta a szerzőnek a washingtoni államkincstár egy magát megnevezni nem kívánó szakértője. Miben áll a varázslat? Minthogy alacsonyak voltak a kamatok, ezért a high-tech óriások hitelt vettek fel, és abból más cégek kötvényeit vásárolták fel. Ily módon banki tevékenységet folytattak, de rájuk nem vonatkoznak azok a szabályok, melyeket a bankoknak be kell tartaniuk. Ezekkel az offshore számlákon tartott vállalati kötvényekkel feltornázták pénzügyi eredményüket, amelynek alapján folyamatosan olcsó hitelekhez jutottak. Ezekből azután felvásárolták a saját részvényeiket és újabb vállalati kötvényeket vásároltak. Mindezt offshore számlákra, vagyis egyetlen kormány sem ellenőrizheti őket.

Trump azzal indokolta meg adóreformját, amely a korábbinál is kedvezőbb helyzetet teremtett a gazdagok számára, hogy így majd a nagy amerikai cégek hazahozzák a pénzüket. Szó sincs erről - állítja a szerző. A Financial Times szakértője ezt írta az Apple pénzügyi manővereivel kapcsolatban: a világ legdrágább cége jelenleg nem más, mint egy befektetési alap, amely egy technológiai céghez van kötve. Fekete lyuk a pénzügyi rendszerben. Nevetséges volt azt hinni, hogy ha Trump csökkenti az adót, akkor majd visszamennek és munkahelyeket teremtenek az Egyesült Államokban.

Ma a high-tech óriások a világ legnagyobb hitelezői között vannak. De nem gondolkodnak hosszú távon. Kizárólag rövid távú szerződéseket kötnek, melyeket a számítógépek abban a pillanatban megszakítanak, hogyha az ügyfél nem megfelelően teljesít. Vajon ki tudja áttekinteni ezt a pénzügyi piramist? Valószínűleg senki - véli a szerző. Aki épp emiatt attól tart, hogy láncreakció indulhat el a globális pénzpiacokon, melyen olyan hatalmas összegek mozognak, hogy azt senki sem tudja kontrollálni.

Maguk a high-tech óriások végképp nem, mert az ő magas tőzsdei értékük épp abból ered, hogy a piac feltételezi, a jövőben is kiváló eredményeket produkálnak, miközben az ellenőrzés ugyancsak laza. Csakhogy a Big-Tech egyre kevésbé jelentkezik jelentős új találmányokkal, annál inkább pénzügyi manőverekkel, miközben mind Washingtonban, mind Brüsszelben egyre inkább igényt tartanak a kieső adóbevételek legalább egy részére. Így azután könnyen létrejöhet egy olyan vészhelyzet, mint 2008-ban - állapítja meg Rana Foroohar, akinek erről szóló könyvét a londoni Guardian adta ki.