Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Hiába támadta meg a magyar és a lengyel kormány az EU Bíróságán a kamionosok életét megkeserítő kiküldetési irányelvet. Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok azt javasolja, hogy a bíróság utasítsa el a keresetet. A főtanácsnok javaslatát elvileg nem kötelező követnie a bíróságnak, de nagyon ritkán esik meg, hogy nem az lesz a végső ítélet, amit a főtanácsnok indítványoz.
Az uniós szabályozás azokat a munkavállalókat érinti, akik egy országban nem ottani vállalkozás alkalmazottjaként dolgoznak, hanem egy hazájukban alapított cégtől kapják fizetésüket, adót is hazájukban fizetnek. Ilyenek például a kamionosok, vagy azok a kőművesek, akik egy magyar cég alkalmazásában Nyugat-Európában dolgoznak építkezéseken.
A jogszabály szerint a kiküldetésben lévő dolgozókra annak az országnak a szociális és munkajogi szabályokat kell alkalmazni, ahol a munkát végzik. Ez elvileg jól hangzik, de több politikus szerint azt hozhatja magával, hogy így nyugati cégek nem szívesen vesznek majd fel közép-európai dolgozókat, akiket eddig azért foglalkoztattak, mert kisebb pénzért is vállaltak munkákat.
A magyar kormánynak pedig azzal volt baja, hogy a szabályokat a nemzetközi közúti fuvarozásra is kiterjesztik.
A főtanácsnok azt írta az indoklásában: az irányelv csak a munkajogi szabályozásról szól, a munkabérek szintjét nem rögzíti. A kiküldetésben lévő dolgozók díjazásának egyes elemei ez után is el fognak térni a helyi munkavállalókétól, vagyis az alacsonyabb bérköltségű országok vállalkozásainak versenyelőnye nem tűnik el teljesen.
