Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Idén másfél, jövőre 4,7 milliárd forinttal bővítik a gazdaságfejlesztési programok keretét, hogy enyhítsék „a hazai turizmus, illetve vendéglátás ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások likviditási nehézségeit”, a koronavírus-világjárvány negatív gazdasági hatásait.
A kormány a hétfő délután közzétett határozat szerint a program keretében nyújtott hitelekhez kamattámogatást, kezelési költségtámogatást, kezességi díjtámogatást és egyéb, pénzügyi intézmény által megelőlegezett költségtámogatást ad úgy, hogy a vállalkozók által fizetett nettó hiteldíj (nettó ügyleti kamat, nettó kezelési költség, készfizető kezességvállalás nettó díja és egyéb pénzügyi intézmény által megelőlegezett költség) „nem haladhatja meg a 0%-ot”. A közvetlen állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezességvállalás díjához évente 1%-os kezességi díjtámogatás kapcsolódhat.
Bár a program kidolgozásába be kell vonni a Magyar Turisztikai Ügynökséget – és az egész Széchenyi Kártya Programot szakmailag irányító KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt.-t –, a feladatot nem a kormányban a turizmusért felelős Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök kapta, hanem a gazdaságfejlesztés egészéért felelős Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Őt szólították fel, hogy „tegye meg a szükséges intézkedéseket” a Széchenyi Turisztikai Kártya Program részletes feltételeinek kidolgozása és a kapcsolódó, imént felsorolt támogatási formák létrehozásához szükséges „feltételrendszer megteremtése érdekében”. Határidő: azonnal.
