Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ igazgatója hónapok óta promózza Facebook-oldalán a Magyar Nemzeti Bank legújabb beruházását, amelynek lényege, hogy lesz egy átjáró a Széll Kálmán téren. Így fog kinézni:
Facebook / Vitézy Dávid
Ahogy Vitézy írta korábban, az átjáró "nemcsak szintbeli, akadálymentes átjárást teremt a Városmajor felé a térről, de új bejáratot is nyit a Buda Palota néven megújuló épületbe, az itt létesítendő Pénz- és Banktörténeti Múzeumba".
A beruházás terve nem új, csak korábban nem volt pénz a megvalósítására. "Sajnos a tér felújításának 6 évvel ezelőtti programjából forráshiány miatt a BKK-ban törölnünk kellett" – írta korábban szintén Vitézy. Jött viszont az MNB, amelynél a pénz ezek szerint nem volt akadály, és meg is kezdődött az építkezés.
A beszámolók eddig csupán egy dologról nem szóltak, hogy a 6 éve még nagyon drágának tűnő projekt pontosan mekkora összeget emészt fel, és ezt a pénzt ki kapta, milyen eljárásban.
Az MNB-t először hetekkel ezelőtt kerestük meg, hiába, nem válaszoltak, majd miután ismét rákérdeztünk, megküldték az adatokat.
Mint megtudtuk, az átjáró építését az MNB-Ingatlan Kft. végzi, amely "megközelítőleg" 1 milliárd forintot költ rá. A versenyeztetési eljárást a RAW Development Kft. nyerte, ez a cég építette Matolcsy Ádám nyaralóját és luxuslakását, a generálkivitelező alvállalkozó pedig a Market Építő Zrt., amely Orbán Viktor barátjáé, Garancsi Istváné.
Hogy az MNB mit ért versenyeztetési eljárás alatt az nem derült ki, kérdésünkre, hogy ez pontosan mit takar, hány cég és mely cégek vettek részt rajta, ők milyen ajánlatot tettek, egyelőre szintén nem reagáltak, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A jegybank kérdésünkre viszont megindokolta azt, szerintük miért van szükség az átjáróra. Például a babakocsit toló szülők miatt.
"A Széll Kálmán téri metrókijárat és a Krisztina körút között mindössze 1 méteres szintkülönbség van, a gyalogosforgalom jelenleg mégis a Várfok utcán keresztül, mozgólépcsőn vagy gyalogos lépcsőn megoldott, nehézséget okozva a naponta sok ezer arra járó idős ember, babakocsit toló szülő, a metrócsatlakozáshoz csomagokkal igyekvő gyalogos számára" – írták, hozzátéve, hogy a "a város számára előnyös tulajdonságai mellett" az előnyök között szerepel még, hogy az átjáró "megfelelő, színvonalas bejárat kialakítására ad lehetőséget a Pénzmúzeum és Látogatóközpont számára is, megnyitva ezzel a Buda Palota Csaba utca felé nyíló homlokzatát."
A Pénzmúzeumhoz nemcsak átjárót építenek, ide kerül majd Szőke Gábor Miklós két gigantikus szobra is. Az egyik a G7 korábbi beszámolója szerint az "Arany dinamikája" címet kapta, a leírás szerint pedig az alkotó egy "suhanó masinát képzelt el, amely plasztikája levegőben száguldozó elemekből épül fel, egyszerre szelve át teret és időt. A gazdaság dinamikáját Szőke elcsúsztatott aranyrudakkal formázná meg, amelyek szinte a levegőben, egymást alig érintve lebegnének, a suhanás érzetét imitálva." A másik egy hatalmas csodaszarvas lesz, 4,5 méter magas, 7,2 méter hosszú, amely egy 6,5 méter magas sziklát ábrázoló talapzaton áll majd. A két szoborért 326 millió forintot fizet az MNB Ingatlan Kft.
