Így élesedne 2021-re a kata és a kiva - vannak záródó és kinyíló kiskapuk is

Kedd este nyújtotta be a Pénzügyminisztérium a legújabb adócsomagját, amely összességében jelentős könnyítéseket tartalmazott, másrészt az is kiderül belőle, hogy jövőre már az adóhatóság készítheti az áfabevallást is.

Itt az új adócsomag: kedvezőbb kiva-szabályok, adómentes pálinka, növekvő cigarettaadó

Jelentős könnyítéseket tartalmaz a kormány őszi adócsomagja, amelyet kedd délután nyújtott be az Országgyűlésnek a Pénzügyminisztérium. A javaslat alapján jövőre már az adóhatóság készítheti az áfabevallást is.

Az Adózóna.hu most annak nézett utána, hogy mi lesz a helyzet a kisvállalati adóval (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata). Abban nincs meglepetés, hiszen már szeptember végén bejelentette a kormány, hogy 2021 januárjától a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik a kiva árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára. A belépési korlát felfelé tolódásával egyidejűleg az adóalanyiság megszűnését eredményező bevételszint is emelkedne: a jelenlegi 3 milliárd forintról duplájára, 6 milliárd forintra. Ugyanakkor a legfeljebb 50 fős átlagos statisztikai állományi létszám belépési korlát nem változna.

Korábban többször felmerült az a kérdés, hogy valóban mentesül-e az adóztatás alól a kisvállalati adóból a társasági adó alá való visszatérést megelőző utolsó kisvállalati adó hatálya alatti adóévben keletkezett eredmény. Ez ugyanis csak ezt az adóévet követően kerül az eredménytartalékba, így – az elszámolások számviteli rendjének köszönhetően – az utolsó kisvállalati adóévről keletkező eredménytartalék nem minősül „kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak”, így nem is része az úgynevezett áttérési különbözetnek. Az anomália felszámolása érdekében, két bekezdés tekintetében változna a társasági adó alá visszatérés adókezelése – írja most az Adózóna.hu

A javaslat szerint áttéréskor meg kell állapítani azon nyereség, veszteség összegét, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakához kapcsolódik, de amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt adófizetési kötelezettség nem vonatkozott (ez mentesült a nyereségadózás alól a kivás időszakban);

• majd ezt az összeget csökkenti kell a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköznek a kisvállalati adóalanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értékével és (ha van ilyen) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteség összegével (vö. egyes társasági adóbeli adóalapot csökkentő tételek);
• ha az eredmény (= 1. – 2.) pozitív, akkor az adózó ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez és a társasági adó hatálya alatt fejlesztési tartalékként használja fel. Ha az összeg negatív, akkor azt a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe 5 adóév alatt. (Fejlesztési tartalékként való kezelés helyett az adózó úgy is dönthet, hogy áttéréskor megfizeti a társasági adót ezen összeg után.
• A törvényjavaslat előírja azt is, hogy az említett összegek meghatározása érdekében nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a szükséges adatokat.

A kata esetében talán az volt a legnagyobb kérdés, hogy mi a helyzet azzal, hogy a nyári adócsomag egyes bevétel típusokra, illetve bevétel sávokra 40 százalékos extra adóterhet akart bevezetni. Az aktuális törvényjavaslat egy – az indokolásban kiegyenlítő szorzóként nevezett – csökkentést irányoz elő a külföldről megszerzett bevételeknél, tekintettel arra (így az indokolás), „hogy ebben az esetben a 40 százalékos mértékű adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózó vállalkozást terheli”. A külföldi kapcsolt vállalkozásoktól megszerzett valamennyi bevétel, illetve az egyéb külföldi kifizetőktől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében a 40 százalékos mértékű adót a módosítási javaslat értelmében csak a bevétel 71,42 százaléka után kellene megfizetni a megszerzés hónapját követő hónap 12. napjáig.

Az előirányzott korrekció tehát – ha nem is hozza vissza a katázás jelenleg is tartó aranykorát –, de minden érintett külföldre dolgozó katást kedvezőbb helyzetbe hoz a kiegyenlítő szorzó révén.

További részletek az Adózóna.hu-n.