A hazai (nagy)vállalatok közt egyre több van, amelyik saját kezébe vette a dolgozói beoltatását. Ezt maguk a vállalatok jelentették be, nem a kormány – holott kormányzati engedély nélkül nem lehet oltópontot létrehozni, és oltások sem kaphatók szabadkereskedelmi forgalomban, vagyis azokhoz csak a magyar államtól lehet hozzájutni. A vállalati oltóponttal rendelkező cégek sora egyre hízik, bejelentést tett eddig például:

• Mol,
• Mercedes,
• Suzuki,
• Audi,
• Richter.

Nem csak a legnagyobb cégek kaphatnak oltópontot

Az elmúlt napokban valóban több magyarországi vállalat indított saját oltási programot – erősíti meg Goda Mark munkajogi szakjogász és a Munkajog Portál főszerkesztője, akinek ügyfélkörében is van ilyen társaság. Az ügyvéd úgy tudja, több céget a területileg illetékes iparkamara keresett meg, hogy közvetítsen a vállalati oltópont létrehozásának ügyében.

Nem világos, a kamarák milyen szerepet játszanak a vállalati oltópontok szervezésében. A budapesti, a Győr-Moson-Sopron megyei és a Bács-Kiskun megyei kamarák nem szerveznek oltópontokat, és nem tudnak ilyesmiről. Az országos kamarától, az MKIK-tól erre vonatkozó kérdésünkre a következő választ kaptuk: „A világgazdaság és ezzel együtt a magyar gazdaság elemi érdeke, hogy a vírust minél hamarabb legyőzzük, és ehhez minden eszközt meg kell ragadni és fel kell használni. A kamara is támogat minden ezirányú törekvést, amellyel kapcsolatban az eddig megismert javaslatokon túlmenően további információt nem tudunk adni.”

Oltópont helyét jelző felirat Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban 2021. április 27-én.

MTI / Vajda János

Az ügyvéd úgy tudja, olyan cég is akad, amelyik visszamondta a saját oltópont kialakításának lehetőségét. Ott ugyanis csak az AstraZeneca vakcináját adhatták volna be, a kínai és az orosz oltások beadása az állami pontokon történt volna.

A jelek szerint elég nagy szórást mutat, hogy az egyes cégek milyen vakcinákhoz juthatnak hozzá – leginkább időben, úgy tűnik, a vállalati pontokon ugyanazt nyomják, mint amilyen kampány van az állami rendszerben. „Mindvégig olyan oltást kínáltunk fel a munkatársainknak – beleértve a kritikus infrastruktúrát üzemeltetőket is –, amilyet a rendelkezésünkre tudtak bocsátani. Első körben AstraZenecát és Pfizert, a jelenlegi tömeges oltáshoz pedig a Sinopharm vakcinát. Örülünk a lehetőségnek, hiszen szakemberek szerint minden oltás megvéd a súlyos megbetegedésektől, és ezt az üzenetet közvetítjük kollégáink felé is” – hangsúlyozza a Mol.

Csak a dolgozóknak

Az érintett vállalatok csak a helyet biztosítják az oltásokhoz, az oltást természetesen az állam biztosítja, és a vállalattól függetlenül működő üzemorvos adja be – mondja Goda Mark.

Sőt van, ahol a helyet is csak áttételesen. A Molnál az oltópontokat foglalkoztatás-egészségügyi partnerük, az Affidea rendelőiben alakítják ki, és a cég egészségügyi szakszemélyzete fog segítséget nyújtani az oltások beadásában is – közölte a cég a hvg.hu-val.

Egyelőre a vállalati oltópontokon csak az adott cég munkavállalói kaphatnak oltást, azonban a cégek szeretnék bővíteni a kört. „A lehetőség csak a Mol Nyrt. és leányvállalatai számára él, illetve a töltőállomásokon dolgozó kollégáknak is biztosítjuk a védőoltást. Továbbá kezdeményeztük a Kormányhivatalnál, hogy másoknak is megszerveznénk az oltást, például a kritikus projekteken dolgozó kivitelezőink számára” – közölte a Mol. Az Audi közleménye szerint ők arra törekszenek, hogy (ha az egészségügyi hatóságok engedélyezik) ne csak munkatársaiknak, hanem azok családtagjainak is felkínálhassák az oltást, illetve a vállalat partnercégeinek is szeretné felkínálni ezt a lehetőséget a későbbiekben.

A salgótarjáni József Attila Művelődési Központban kialakított oltópont 2021. április 26-án. MTI/Komka Péter

MTI / Komka Péter

A vállalati oltópontokon beadott oltások olyanok, mintha az állami rendszerben adták volna be őket, a beadást rögzítik az állami nyilvántartásban, így automatikusan jár az oltási igazolvány – hangsúlyozza közleményében az Audi.

Az oltás önkéntes, de a cég bizonyos esetekben tudhat róla

A cégek tevékenyen egy dologban vesznek részt, az oltásra jelentkező munkavállalók összeírásában. Erről eddig csak az Audi közölt számokat, náluk április 28-ig több mint 3500-an kértek oltást.

Adatvédelmi és személyiségi jogi szempontból az ilyen összeírás akár aggályos is lehetne, azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) április elején állásfoglalást adott ki arról, hogy a munkáltatók megismerhetik és nyilvántarthatják azt, hogy dolgozójuk beoltatta-e magát, illetve átesett-e már a vírusfertőzésen – hívja fel a figyelmet Goda Mark. Az állásfoglalás értelmében a válasz: igen, objektív szempontok mentén elvégzett kockázatelemzés alapján.

A vállalati oltópontokon az oltást önkéntes alapon lehet kérni, ezt az érintett cégek kivétel nélkül hangsúlyozzák is. Ez jól felfogott önérdekük, hiszen az oltások közép- és hosszú távú hatásait illetően még vannak bizonytalanságok, a munkáltatók pedig nem akarnak felelősséget vállalni, ha esetleg káros következménye lenne egy munkavállalójuk esetében. Emiatt az is szinte kizárható, hogy a cégek presszionálnák a munkavállalókat az oltás elfogadására. Egyes, egyedi kivételek persze előfordulhatnak, akadhat olyan felettes, aki megpróbál nyomást gyakorolni a beosztottaira, de ez biztosan nem rendszerszerű jelenség, és nem is lesz az.

MTI / Czeglédi Zsolt

Fontos hangsúlyozni, hogy ma Magyarországon senkit sem lehet kötelezni arra, hogy oltassa be magát – hangsúlyozza Goda Mark. Akadnak jogászok, akik szerint bizonyos esetekben, a biztonságos munkavégzési feltételek megteremtésének kötelezettsége alapján a munkáltatók kötelezhetik a dolgozóikat az oltásra, de az uralkodó álláspont az, hogy alkotmányjogi, személyiségi jogi szempontból az oltást nem lehet kötelezővé tenni, illetve senkivel szemben sem lehet megkülönböztetést alkalmazni a munkahelyeken, amiért nem védett.

Vannak oltóanyagok, amikre már vadászni kell olyat, aki elfogadja

Ha értékelni akarjuk, hogy a kormány a (nagy)vállalatokat is bevonja az oltási kampányba, akkor persze örvendetes, hogy a kormány minden rendelkezésre álló lehetőséget megragad az oltás minél több emberhez való eljuttatására.

Az pedig nem meglepő, hogy a vállalati oltópontokon leginkább a kínai, az orosz, illetve az AstraZeneca vakcinákat kínálja (amennyire tudható). Ezek elfogadottsága részint már alapból alacsony volt és/vagy használat közben roppant meg. A keleti vakcinákkal szemben sok magyar zsigerből bizonytalan, és sokakat még jobban elbizonytalanít, ahogy a kormány akár az engedélyezési szabályokat és a tudományos vizsgálatok alapelveit meghajlítva erőlteti őket. Az AstraZeneca megítélésén pedig a vérrögképződéses esetek körüli mizéria ütött komoly sebet.

AFP / HANNIBAL HANSCHK

Nem hivatalos forrásokból tudható, hogy ezeket a vakcinákat sok magyar utasítja vissza az állami rendszerben, már előfordul, hogy ezekhez szó szerint vadászni kell azokat, akik elfogadják őket.

A titkolózás a napi rutin része

Kevéssé örvendetes, hogy a kormány a vállalati oltópontok létrehozását fű alatt bonyolította, bonyolítja. Erről semmiféle nyilvános tájékoztatást nem tett közzé, olyan nyilvános felhívásról nem is beszélve, amire esetleg az alkalmas magyarországi vállalkozások szabadon jelentkezhettek volna. Sőt ami azt illeti, György István államtitkár, az országos oltási munkacsoport vezetője március közepén még azt nyilatkozta, „az oltóhelyek száma elegendő” az állami rendszerben, és „az oltásokkal akkor hagyják el az egészségügyi intézményrendszert, ha annak különleges indoka lesz”. Erre persze azzal reagált, hogy egyes (ellenzéki) önkormányzatok saját oltópontokat akartak kialakítani, vagy legalábbis felajánlották ennek lehetőségét.

A jelek szerint azóta lett különleges indok, a kormány azonban nem árulta el, mi is ez, a hvg.hu ezt firtató kérdésére sem válaszoltak cikkünk megjelenéséig. Persze a vállalati oltópontok puszta léte számtalan kérdést vet fel, a teljesség igénye nélkül:

• Miért épp azoknál a cégeknél vannak pontok, ahol, és nem másutt?
• Hogyan tud egy cég saját oltópontot szerezni?
• Hogyan dől el, melyik cég nyithat oltópontot?
• Hogyan dől el, melyik cég melyik oltásból kap?

E kérdésekre persze lehet racionális válaszokat adni. Az első kettőre például racionális válasz lehet, hogy bizonyos vállalati méret, szervezeti felkészültség, rendszeresen járó üzemorvos stb. nélkül nem praktikus, sőt lehetetlen oltópontot kijelölni. Közben a vállalati oltópontok kialakítása minimum annak elismerése, hogy a kormány nem képes önmagában a megfelelő szinten tartani a saját maga által meghatározott oltási tempót – hiszen máskülönben nem nyitna oltási csatornákat a magánszektorba. Rohamosan közeledik az a szint (ha ugyan el nem érkezett már), ahol nem az országba érkező oltások száma jelenti a szűk keresztmetszetet, hanem az oltást kérők száma – különösen úgy, hogy egyes típusokat (kínai, orosz, AstraZeneca) sokan visszautasítanak.