Minimálisan csökkent a Richter idei első negyedévi árbevétele az előző év azonos időszakához képest – jelentette be sajtótájékoztatóján Orbán Gábor vezérigazgató. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben, január és március között 141 milliárd forint volt a gyógyszercég bevétele, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2020 első 3 hónapjában. A vezérigazgató szerint egyebek közt azért, mert „a gyógyszergyártás elmaradt a várttól”. Az okok közé sorolta még, hogy

• kevesebb fogamzásgátlót tudtak eladni,
• elmaradt az influenzaszezon,
• a járvány miatt kevesebb volt az orvos-beteg találkozó,
• ingadoztak a rendelések,
• változtak a devizaárfolyamok.

Összességében a koronavírus harmadik hulláma lényegesen jobban érintette a gyógyszergyártót, mint a korábbiak. „Mostanra kiderült, hogy a gyógyszeripar számára is válság a világjárvány, és ez most a számokban is látható” – fogalmazott Orbán Gábor. Tavaly, az utolsó negyedévben még rekordot döntött a cég bevétele, a 150 milliárd forintot is meghaladta. Ettől az első negyedévi bevétel 6 százalékkal marad el. A cég az idei évre közepes, egyszámjegyű, 5 százalék alatti árbevétel-növekedést vár, „ezen a Covid sem változtat” – tette hozzá a vezérigazgató.

Az adózott eredmény ezúttal 27 milliárd forintot tett ki, ez 7 százalékos visszaesés a tavalyihoz képest. Elhangzott az is, hogy az adózott eredmény 40 százalékát fizeti ki osztalékként a tavalyi év után a részvényeseknek a vállalat.

A Richter amerikai forgalma tudott nőni jelentősebben, míg a magyarországi csak kisebb mértékben.

A sajtótájékoztatón szóba került a Richter új tulajdonosi szerkezete is. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató azt mondta, hogy továbbra is 67 százaléka a részvényeknek nemzetközi tulajdonban van, „ez sokkal nagyobb arány, mint a legtöbb magyar tőzsdei cég esetében”. A magyar részarányon belül változás történt: a részvények 10 százaléka a Tihanyi Alapítványé, illetve szintén 10 százalékot birtokol a Corvinus Egyetem mögött álló Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, míg nemrégiben 5 százalékot az állami vagyonkezelő kapott, utóbbi a Semmelweis Egyetem mögötti alapítványhoz kerül majd az államtól.

Bogsch Erik, a Richter korábbi vezérigazgatója, jelenlegi operatív elnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, azzal, hogy a részvények egy része az államtól az alapítványokhoz került, gyengült az esetleges ellenséges felvásárlástól való védelem. Ebben a tekintetben fontos változás, hogy a törvény úgy szól, mielőtt az alapítványok eladnák a részvényeiket, azokat előbb az államnak, majd a Richternek kell felkínálni eladásra – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A tájékoztatót Bogsch Erik azzal zárta, hogy a Richter változatlanul nem kíván vakcinát fejleszteni és gyártani a Debrecenben épülő üzemben.