A külföldi cégek alig szántak pénzt magyar beruházásokra, annál többet adott az állam

Az első negyedévben 2,5 százalékkal emelkedett a magyarországi beruházások értéke az egy évvel korábbihoz képest, a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva pedig 0,5 százalékkal nőtt a mutató – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez egészen szép szám, főleg úgy, ha hozzátesszük, hogy a tavalyi első negyedévnek az első másfél hónapjában még egy normális évre készültek a cégek, idén viszont végig válság volt.

Csakhogy az is kiderül a számokból, hogy a cégek nem is nagyon mertek költekezni idén január-márciusban. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások beruházásainak értéke 6,3 százalékkal csökkent, nagyrészt azért, mert a külföldi érdekeltségű cégek visszafogták a fejlesztéseiket.

A költségvetési szervek beruházásai azonban 31 százalékkal nőttek. Ha pedig ezt is kettébontjuk, azt látjuk: az önkormányzatok fejlesztései visszaestek, a központi közigazgatási szervek tárgyieszköz-beszerzései azonban majdnem megduplázódtak.

Azt kedd délelőtt fogja részletezni a KSH, hogy miként állt össze az első negyedéves, meglepően jó GDP-adat, de az a most kiadott beruházási számon is látszik, hogy az állam sok pénz elköltésével próbálta pörgetni a gazdaságot.

Ha csak a hat legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágazatot néznénk – amelyek az összes beruházás háromnegyedét adják –, 2,5 százalékkal esne vissza az összesített szám. A kisebb súlyú ágazatokban azonban, éppen azért, mert az állami szervek nagyon sokat vásároltak, akkora növekedést mértek, hogy az már 2,5 százalékos pluszba fordította át az összteljesítményt.

A legnagyobb súlyú ágazatokban így alakult az első negyedév:

• Nagyot löktek a beruházásokon az ingatlanügyletek, a tavaly ilyenkorihoz képest 12 százalékos volt a növekedés, főleg a lakásépítések kiemelkedő növekedése miatt.
• A feldolgozóiparban tizedével kevesebb fejlesztés volt, mint egy éve.
• A közigazgatás, védelem elnevezésű ágazatban 32 százalékos növekedést mértek, a KSH magyarázata szerint főleg azért, mert most költöttek el sok pénzt árvízvédelemmel kapcsolatos beruházásokra,
• 16 százalékkal nőtt a kereskedelem (és a vele egyben számolt gépjárműjavítás) beruházási száma, főleg a boltok fejlesztései miatt.
• A szállítás, raktározás 15,7 százalékkal esett vissza, ennek a fő oka az, hogy az állami infrastrukturális beruházások elmaradtak.
• A mezőgazdaságban 26 százalékkal csökkent a beruházások értéke, annyival kevesebb tenyészállatot vettek a gazdák.