Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy június 5-én vette át a Magyar Honvédség (MH) parancsnoki tisztségét Korom Ferenc vezérezredestől. A váltás nem volt szokványos, Koromnak ugyanis még nem járt le a megbízatása, amikor Áder János köztársasági elnök felmentette tisztségéből. Néhány óra múlva a Honvédelmi Misztérium arról adott ki közleményt, hogy Korom maga kérte a felmentését, mondván, elvégezte a rá bízott feladatokat, az újabbak pedig „más típusú vezetőt kívánnak”.

Ruszin-Szendi Romulusz

Túry Gergely

Az arról szóló találgatások, hogy Korom miért távozott, azóta sem szűntek meg. Egyesek szerint a parancsnok konkrét haderőfejlesztési kérdésekben nem tudott megállapodásra jutni Maróth Gáspárral, a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal. A HVG egyes forrásai a vezérezredes állítólagos összeférhetetlen természetét, nehezen tolerálható vezetői stílusát emlegették. Korom távozása mögött azonban vélhetően nem egyedi és személyes konfliktusok állnak, a HVG ugyanis úgy tudja, távozik posztjáról a helyettese, Böröndi Gábor altábornagy is.

(Frissítés: Cikkünk eredeti változatában arról írtunk, távozik a Magyar Honvédség Parancsnokságának törzsfőnöke, vagyis a honvédség „harmadik embere”, Mihócza Zoltán altábornagy is, a megjelenést követően úgy értesültünk honvédségi forrásból, hogy a távozás híre nem igaz.)

Korom Ferenc

Túry Gergely

Bár a kormány az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre a Honvédségnél, vannak azonban még problémás területek:

• Az infrastruktúra (beleértve a laktanyákat) helyrehozatala nem áll jól, vagyis épp a katonák környezete ramaty.
• A katonák nap mint nap használt személyi felszereléseinek régóta tervezett és még régebben időszerű fejlesztése elakadt.
• Az állomány létszáma és összetétele nem megfelelő.

Létszámhiány van, különösen az alsóbb szinteken

A legnagyobb probléma talán a létszám. Ugyan a kormány jelentős illetményfejlesztést hajtott végre az életpályamodell bevezetésekor, a katonák mind a mai napig nem keresnek túl jól. A honvédek illetményalapja jelenleg 44 600 forint, ebből különféle szorzókkal alakul ki a végső összilletményük, illetve különféle plusz juttatásokra is jogosultak. Egy egy éve szolgáló szerződéses közkatona minimum nettó összilletménye 170 ezer forint – derül ki a HRportal összesítéséből. Ez, lássuk be, nem egy eget rengető összeg. De még egy szakaszvezető is csak minimum 204 ezer forintra számíthat.

A tisztek persze jobban keresnek: egy szerződéses őrmester már minimum 226 ezret visz haza, egy hadnagy minimum 274 ezret.

Arról lehet vitatkozni, hogy egy katona élete mennyire nehéz vagy könnyű, illetve mennyire veszélyes más foglalkozásokhoz képest. Az viszont biztos, hogy személyes szabadságukról nagyrészt le kell mondaniuk, egy katona oda megy, ahova vezénylik.

MTI / EPA-PAP / Marcin Bielecki

Ráadásul a kormány az elmúlt években a hadsereg végrehajtó-állományát kisebb-nagyobb megszorításokkal sújtotta – emlékeztet a Napi.hu. Áprilisban döntöttek, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt túlórázás nem számít bele a katonák éves túlszolgálati időtartamába, május elején pedig aktiválták a túlóra-törvényt: a 400 órát is átlépheti az éves túlszolgálat időkerete, szemben az eddigi 300 órával. A minap pedig egy rendeletben kihirdették, hogy az állomány tagjai számára bizonyos esetekben - köztük a határmenti feladatvégzés során - elrendelt laktanyán kívüli készenléti szolgálat után fokozott igénybevételi illetménypótlék nem jár. Ezzel a szolgálat alatt óránként mintegy bruttó 89-116 forinttól esnek el a katonák.

Ami pedig a szervezeti problémákat illeti, a Honvédség még mindig fejnehéz, vagyis sok a tiszt.

2020 közepén a kormány szeretett volna álláskeresőket becsatornázni tartalékosnak, ezért elindították a speciális önkéntes tartalékosi programot. A programot a Népszava cikke szerint annak ellenére nem rohanták meg, hogy a hat hónapos képzést bármikor ott lehet hagyni.

Azt viszont nem tudni pontosan, mekkora emberhiány van a Honvédségnél, a pontos létszámadatokat ugyanis nem hozzák nyilvánosságra. A 2022-es állami költségvetés szerint a Honvédségnél 24 ezres létszámmal számolnak, míg a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) 1,4 ezer emberrel. A HM alá tartozó szervek és intézmények létszáma összesen a HM-mel együtt 31 ezer fő lenne. Ez ezer fővel több, mint amit a 2021-es költségvetésben irányoztak elő.

MTI / Balogh Zoltán

A katonai kiadások évről évre nőnek

2022-ben a magyar állam honvédelmi büdzséje át fogja lépni az ezermilliárd forintot, ezzel megközelítheti a GDP 1,8 százalékát. Ez jelentős növekedés a 2021-re előirányzott 778 milliárdhoz képest. Magyarország kötelezettségvállalása a NATO felé, hogy a GDP-je 2 százalékával megegyező összeget költ a hadseregére. Ez eddig sosem teljesült, igaz, a NATO-tagok közt az a ritkaság, ahol teljesül – ezt az előző amerikai elnök, Donald Trump előszeretettel dörgölte a szövetségesei orra alá.

A pénz nagy része persze nem a katonák fizetésére megy el, hanem a folyamatban lévő Zrínyi haderőfejlesztési programra. A kormány a 2014-ben bejelentett Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretében összesen 3500 milliárd forintot tervez elkölteni. Hogy pontosan mi mennyibe kerül, az jellemzően nem nyilvános.

Reviczky Zsolt

Legutóbb a Norvégiából beszerzendő NASAMS légvédelmi ütegek ára azért került nyilvánosságra, mert a beszerzéshez a norvég exportbank és hitelfedezeti intézet biztosítanak forrást. A rendszer egyébként 410 millió euróba kerül, amerikai rakétákat használ, amik költsége egymilliárd dollár. Vagyis az összköltség körülbelül 460 milliárd forint körül lehet.

A kormány ugyan gyakran Nyugat-ellenes retorikát használ, amikor azonban fegyvervásárlásokról van szó, Nyugatról rendel, elsősorban Németországból. Magyarország úgy 3,5-4 milliárd euróért vásárolhat fegyvereket Németországból pár év alatt. Ez már a német hadiipar számára is jelentékeny összeg. Jelenleg épp a páncélos képessége fejlesztése van fókuszban, a Honvédség Leopard harckocsikat, Panzerhaubitze (PzH) önjáró lövegeket, Lynx lövészpáncélosokat kap.

Fegyvert Nyugatról, főleg Németországból veszünk

Utóbbi beszerzések egyébként messze a legnagyobb szeletét teszik ki a folyamatban lévő haderőfejlesztésnek, még a NASAMS-beszerzés is eltörpül mellettük az AMRAAM rakétákkal együtt. Csak a 218 Lynx (kiegészítve 9 Bergepanzer műszaki mentő páncélossal) kétmilliárd euróba (730 milliárd forint) kerül. A 44+12+18 darab Leopard harckocsi ára 1-1,5 milliárd euró között lehet. A kormány nem árulta el a pontos összegeket, de a tankok és a 24 darab PzH önjáró löveg ára együtt könnyen a kétmilliárd eurót közelítheti. Ráadásul a Lynxekhez Magyarország 35 milliméteres légvédelmi gépágyúkat is vehet.

A Rheinmetall egyébként nem csak beszállítóként, de gyártóként is jelen van Magyarországon a Rheinmetall Hungary vegyesvállalattal. 2020. augusztusban jelentette be Maróth titkársága, hogy 698 milliárd forint értékű közös programot indít a magyar kormány a Rheinmetall német védelmi ipari óriáscéggel, gyalogsági harcijárművek gyártására. Ennek központi eleme volt, hogy a Lynx-járműgyár létesül Zalaegerszegen. Maróth április közepén jelentette be, hogy a cég Kaposváron is üzemet létesít. Armin Papperger, a cégcsoport elnöke 2021 májusában járt Budapesten, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A látogatás során a felek együttműködési megállapodásokat írtak alá kis hatótávolságú légvédelmi fegyverrendszerek, illetve toronylőfegyverek és speciális közepes kaliberű gránátok közös fejlesztéséről és gyártásáról.

Orbán Viktor kormányfő (b) fogadja Armin Pappergert, a német Rheinmetall AG autó- és védelmi ipari cégcsoport elnökét a Karmelita kolostor udvarán 2021. május 18-án

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

A beszerzések sorában a drónok következhetnek, legalábbis erre utalt Maróth Gáspár egy, a HírTV-nek adott interjúban. 2018 óta létezik Magyarországon drónstratégia és 2017 óta nézi a kormány a drónpiacot esetleges vásárlásokat kutatva – mondta el az interjúban Maróth. Több török céget is vizsgálnak mint potenciális beszállító, a héten utaztak ki szakértők sokadik alkalommal Törökországba tesztelni az eszközöket. Arról, hogy konkrétan mely céggel állapodnak meg, az dönt majd, hogyan lehet a drónokat továbbfejleszteni, illetve hogy lehet a gyártásról megállapodni, mert szeretnék ezeket a képességeket idehozni Magyarországra – mondta el a kormánybiztos. A török mellett izraeli, dél-afrikai és európai cégek is szóba jöhetnek, mint potenciális drónbeszállítók – tette hozzá.