Tíz év alatt majdnem megduplázták piaci részesedésüket a diszkontok Magyarországon – derül ki a GfK felméréséből. Ez azt jelenti, hogy amíg 2010-ben még a háztartások bevásárlásaik (FMCG, vagyis gyorsan forgó fogyasztói cikk fogyasztásuk) során pénzük 16 százalékát költötték el ezekben a boltokban, ma már ez az arány 30 százalékra nőtt. A diszkontok gyakorlatilag valamennyi más bolttípustól vittek el forgalmat, egyedül a drogériák tudták növelni piaci részesedésüket (3-ról 5 százalékra).

A diszkontok térnyerése nem magyar sajátosság, és a GfK kutatásából látszik, nálunk még tovább is fejlődhet ez a bolttípus. Németországban a diszkontok részesedése az FMCG forgalomból 40 százalékot tett ki tavaly, de a lengyeleknél is 37 százalékos ez az arány. Érdekes, hogy a németeknél már telített a piac: 2017-ben még 43 százalékos volt a piaci rész. Magyarországon ehhez képest ugyanezen időszak alatt nőtt 21 százalékról 30 százalékra.

A piackutató adatait visszaigazolják a mérlegadatok is. Ezek alapján látszik, hogy a hiper- és szupermarketeket működtető Tesco korábban megdönthetetlen uralmának vége, 2020-ban már a Lidl lépett a magyar bolthálózatok között az első helyre.

A GfK kutatása arra is rávilágít, hogy a diszkontok népszerűségét ma már nem is csak a kedvező árak adják, inkább a kényelmi vásárlást támogató, a vásárlók igényeit rugalmasan követő stratégia, illetve a könnyű elérhetőség és a könnyen átlátható választék. A piackutató szerint a magyarországi növekedés sem csupán a növekvő boltszámnak köszönhető, hanem annak is, hogy a diszkontok egyszerre kínálnak gyors bevásárlási lehetőséget a csupán pár termékből álló napi kisbevásárláshoz, ugyanakkor a hétvégi nagybevásárlások egy része is áttevődött ide – nem véletlen, hogy a diszkontok elsősorban a hipermarketek és a kisboltok rovására tudtak növekedni.

A GfK azt a kérdést is felteszi, meddig nőhet még a diszkontcsatorna Magyarországon? Már jelenleg is a vásárlók 96 százalékát éri el, ami új boltnyitásokkal is nehezen növelhető tovább. Tovább növekedhet azonban a boltok közötti kereszthasználat, és van még tere a csatornalojalitás bővülésének is – írják. Ez alapján úgy jósolják, hogy 2024-re a csatorna piaci része elérheti a 36-38%-ot.