Nem kapta meg az engedélyt Délegyházán a Precíziós Agrokémia Zrt. bányanyitási terve, a közel nyolcvan hektáros beruházásról szóló döntést a délegyházi polgármester tette kozzé Facebook-oldalán. A hivatal a termőföld védelmére hivatkozott, de közegészségügyi kizáró okok is felmerültek, illetve az elhelyezni tervezett inert anyag sem felelt meg a követelményeknek.

A kormányhivatal az elutasító határozatban arra is utalt, hogy a településre jellemző átlagos minőségű termőföld jobb területeket nem lehet a kitermelés alá vonni, mivel a tervezett bánya nem kiemelt beruházási célterület, csak ebben az esetben lenne lehetséges a kavics kitermelése a jó minőségű termőterületeken. Eddig sem volt kétséges, de a hivatali dokumentum megerősíti, hogy Délegyházán, azon a 432 hektáros területen, amelyre a Bayer Construct Zrt koncessziós jogot kapott az államtól, nincs akadálya a kavicskitermelésnek, mivel azt kiemelt célterültté nyilvánította a kormány, ahogy a térségben még több száz hektárt is. Így a délegyháziaknak ugyan sikerült megakadályozniuk egy bányanyitást, de a több száz hektáros bánya ellen nincs mit tenni.

Ezt a szeptember elején tartott közmeghallgatáson a délegyházi polgármester is elismerte. Itt az is kiderült, hogy a polgármester a jelenleg is az önkormányzattal szerződött vállalkozókkal megállapodott abban, hogy nem terjeszkednek tovább, erről azonban részleteket nem árult el. Riebl Antalt kerestük telefonon, aki megerősítette a terjeszkedést tiltó záradékok létezését, de többet továbbra sem mondott erről. A Délegyháza szomszédságában húzódó gigabányáról pedig annyit közölt, hogy az inkább Kiskunlacházát érinti, de egyeztetnek az ottani polgármesterrel. A közmeghallgatásról elmaradó Precíziós Agrokémia Zrt stratégiai igazgatója a hvg.hu-nak elmondta, hogy szeptember elején még nem volt eredménye az engedélyezési eljárásnak, ezért sem mentek el a közmeghallgatásra.

Képünk illusztráció

Túry Gergely

Egyébként mindenre készen állt volna a cég, hogy a legkevesebb környezeti terheléssel tudják a vállalt mennyiségű kavicsot kitermelni ott, ahol bányászati célú övezetet éppen az önkormányzat jelölt ki. „Minden egyes családi ház felépítéséhez szükség van kavicsra, és kőre, ezt valahonnan ki kell bányászni.” – ezzel indított Miklós Attila, a Délegyházán a tiltakozó aláírásgyűjtés tárgyát képező bányavállalkozás munkatársa. Miklós szerint nincs minden beruházás mellett alapanyag-lelőhely, a délegyházi, kiskunlacházi térség viszont gazdag ezekben az ásványokban, évtizedek óta itt működnek a kavicsbányák, szerinte pont ezért is tudtak itt olcsón telket vásárolni az építkezők. Az is igaz, hogy a lakossági tiltakozásnak is közel olyan múltja van, mint magának a bányászatnak. Mindezzel együtt azt is elmondta a stratégiai igazgató, hogy többen már kapacitáshiányról jelentenek, miközben a beruházások miatt nőnek az igények, az eddig hozott kormányzati intézkedések pedig nem hoztak kirívó eredményeket.

Kiemelt kivételesek

Nem csak Délegyházán tiltakoznak. Augusztusban Dunaharaszti polgármestere is közölte, hogy az önkormányzat egyszerre két bányavállalkozóval is szembeszállt. A perrel támadott Duna-Dráva Cement a honlapján üzent vissza a hónap közepén, az önkormányzat felületén nyilatkozó polgármesternek. Közleményükben azt írják, hogy nem bővítették volna a területet, csak a termelés kapacitását. Mindemellett, a környezeti helyreállításban még mintaprojektjük is van, egy 9 hektáros kitermelt területen már 3 hektárt visszatöltöttek, ebből egy hektárt egy gazdálkodó már művelés alá vett, eddig jó eredményekkel.

A bányák elleni tiltakozás eredményességét azonban több állami lépés rontja, ezek ugyanis a kisebbek korlátozása mellett gyakorlatilag zöld utat adnak a kormányzati hátszéllell megvalósuló gigaberuházásoknak. Nemrég írtunk arról, hogy a bányatörvényt az elmúlt másfél évben többször is módosították, a módosítások révén az állam egyre több beavatkozási felhatalmazást kap. A módosított törvények alapján a bányatevékenységet a korábbinál több ponton is meg lehet akasztani. Például a bányatelek megállapításától számítva egy éven belül meg kell kezdeni a júliusi rendelet szerint az üzemszerű termelést, amely sok esetben pont az engedélyeztetési eljárás miatt tarthatatlan (néhány évvel ezelőtt besöpörték a kormányhivatalok alá a bányakapitányságokat, amivel a szakma szerint a döntések is kiszámíthatatlanabbá váltak), de a termelés volumenét is szabályozza a rendelkezés.

Mindeközben változott a földvédelmi törvény is, amely szigorúbb feltételeket szab a bányatevékenység céljából kezdeményezett átminősítéseknek, ugyanakkor kevésbé szigorú elbírálás alá esik a kiemelt célterületté minősítést kapott földterület. A kiemelt célterületté nyilvánított bányatelkeken folyó tevékenységen kizárt a késés, hiszen arról gyorsított eljárásban döntenek.

Márpedig éppen a fővárostól délre eső térségben 2018-ban és az idén is óriási bányatelek kapott ilyen kiemelt besorolást. Ennek egy jelentős részére kapott bányajogot nyáron a Kvarchomok Kft., így a céggel szemben, ahogy a délegyházi polgármester is fogalmazott a múlt heti közmeghallgatáson, nincs eszközük.

Képünk illusztráció

Túry Gergely

Tiszta vizet a pohárba

A bányavállalkozók szerint szükség volna egy olyan bányatörvényre, amelyik nagyobb tervezhetőséget biztosítana a vállalkozóknak. Jelenleg egyszerre fél tucat szabályozásnak is meg kell felelni, a vízgazdálkodási, földvédelmi törvények mellett a környezetvédelmi, és a bányatörvények passzusait kell figyelembe venni a hatóságoknak.

A helyi lakosok, civil szervezetek tiltakozása miatt is meghiúsulhat a bányatevékenység. A Precíziós Agrokémia Zrt stratégiai igazgatója szerint nem háborúzni kellene, hanem nagyobb hangsúlyt kellene fektetni új technológiákra, ezen belül is az újrahasznosításra. Jelenleg a szakember szerint a régi, használaton kívüli épületek 5 százalékát hasznosítják újra, legfeljebb a „bontott tégla” felhasználására terjed ki. Pedig ennek a tevékenységnek a bővítésével nem csak a bányatevékenységet lehetne csökkenteni, de az árakat is kedvezően befolyásolná, fejtegette a bányanyitásban érdekelt vállalkozó. Miklós Attila azt is elmondta, hogy a közeljövőben Salgótarjánban lesz egy bányanyitójuk, itt az önkormányzattal folyamatosan egyeztetve sikerült dűlőre jutniuk, és a polgármester kérését is teljesítik, hogy ne napelemparkot létesítsenek az 5 évig tartó bányaművelés után, hanem az ipari park területét fejlesszék.

A szakma képviselői a hvg.hu-nak az egyeztetés hiányát panaszolták nem csak a bányatörvény módosítása, de a júliusi, az exportkorlátozást és az extrapforit adót előíró kormányrendeletek kapcsán is. Törő György, a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászati Szakosztály elnöke arról beszélt, hogy az exportengedélyezést előíró intézkedés gyakorlatilag két-három hétre megakasztotta az exporttevékenységét a bányáknál, illetve a szállító cégeknél, és a külföldi partnereknél is nagy visszatetszést keltett. A szakértő szerint ezt gyorsan orvosolták egy módosítással, de az alapanyagokra vonatkozó állami elővásárlási jog is egyfajta beavatkozás lehet, ha azt egyes exportra is termelő bányáknál bevetik.

Az extraprofit adó, amely egy meghatározott tonnánkénti alap egységár fölötti bevételre 90 százalékos kiegészítő bányajáradékot határoz meg az évi milliárd forint feletti árbevételű bányavállalkozásoknál, szinte csak külföldi tulajdonú vállalkozásokat érinti, de nem életszerű, hogy ehhez a tonnánkénti alapárat közel 15 évvel ezelőtti szinten határozták meg, a kitermelés önköltségére vonatkozóan pedig semmi különbséget nem tesz a bányák között. A bányászati tevékenység nyereségességére vonatkozóan a tisztességes haszon fogalma nem tisztázott, mértéke nem meghatározott, így a NAV vagy GVH vizsgálat kimenetele is kérdéses lehet.

Képünk illusztráció

Túry Gergely

A júliusi intézkedésekkel kapcsolatban más vállalkozók is elmondták, hogy a megfelelő kínálatot a kapacitások rugalmasabb bővítésével hatékonyabban is el lehetne érni. A leírt alapárak nem tükrözik a gáz, villamos energia, az üzemanyag, az alkatrészek és karbantartási anyagok, a munkabérek emelkedésével megugrott és a legutóbbi előrejelzések szerint még tovább növekvő kitermelési költségeket. Bár az utóbbi hetekben megállt az áremelkedés a nemzetközi piacon, ahogy itt beszámoltunk róla, ez egyelőre még nem jelenti azt, hogy teljesen elvonultak volna a felhők.

Most úgy néz ki, hogy a bányákat a bányatörvény többszörös módosításával az állami befolyás növelése irányába terelték, az új bányák nyitását megnehezítették, a többségében külföldi tulajdonú bányavállalkozásokat igyekeznek az intézkedésekkel visszaszorítani, a kiemelt térségben pedig szabad a gazda azoknak a cégeknek, akiket a kormány kijelöl, ahogy a legutóbbi esetben történt, zárt tenderen.