Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete (a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél) 426 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 436 700 forint volt – írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 283 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 292 300 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 407 800 forintra becsülhető, 8,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 348 100 forint volt, amely 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A medián a közepes érték, ennyit keres az, aki az alkalmazottakat keresetük szerint sorba állítva pont középen áll. A medián kereset jóval alacsonyabb, mint az átlag, mivel utóbbit a nagyon magas keresetek felfelé húzzák, míg a mediánt nem.

Az augusztusi keresetek csökkentek júliushoz képest – abban a hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete 430 555 forint volt, míg a bruttó medián 342 787. Ez azonban normális, évente ismétlődő dinamika.

A január–augusztusi időszakot nézve a bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 441 300, a költségvetésben 403 300, a nonprofit szektorban 386 700 forintot ért el, ami 7,8, 9,6, illetve 10,1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését. A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.

Mivel az év első nyolc hónapjában átlagosan 4,3 százalékos volt az infláció, ez elvitte a béremelkedések jelentős részét: a reálkereset csak 3,9 százalékkal nőtt.