Külföldön terjeszkedne a mezőhegyesi Ménesbirtok

A birtokot kezelő Jövő Nemzedék Alapítvány nem kap költségvetési pénzt, a 8200 hektár után 650 millió forint bérleti díjat fizet a szervezetnek a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Az Alapítvány legfeljebb 300-350 millió forint osztalékot vehet ki kockázatmentesen. A pénzt őshonos lófajták megmentésére, és hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatására költik, de állami pénzen terjeszkednének is.

Lázár János egy háttérbeszélgetésben, amelyet a Portfolio közölt, reagált az alapítvány rózsadombi székhelyéről szóló hírekre is: „Cél, hogy az alapítvány Mezőhegyesen legyen, de ott nem rendelkeznek ingatlannal egyelőre, ugyanis a tiltott állami támogatás szabályai miatt az alapítvány nem lehet ugyanazon a címen, mint az üzemeltetett alapítvány”.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. részvényeit, és a közel 10 ezer hektáros területének kezelését testálta a kormány a Jövő Nemzedék Földje Alapítványra, ennek működését taglaló háttérbeszélgetést közölt a Portfolio. Az alapítványt október végén jegyezték be. A kuratórium elnöke, Lázár János ebben a beszélgetésben ismét hangsúlyozta, hogy az alapítványi jogosítványok nem a magánosításról szólnak, hanem pont ellenkezőleg, a vagyon megtartásáról, hiszen az alapítvány a földhivatalban bejegyzett vagyonkezelői jogot kap, amely elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt, tehát nem adható el a mezőhegyesi föld. A vagyonkezelői joggal nem lehet akárhogyan bánni, nem terhelhető meg és a föld csak a százszázalékos alapítványi tulajdonban lévő gazdaságnak adható bérbe. Cél, hogy az elidegenítési tilalom örökre fennmaradjon, ugyanis a konstrukciót kétharmados törvény védi, anélkül nem változtatható meg.

Lázár azt is elmondta ebben a beszélgetésben, hogy a kuratórium arra biztatja az államot, hogy támogassa a Ménesbirtok hazai, vagy akár külföldi terjeszkedését is, hogy az alapanyag-termelésben szintet tudjanak lépni.