„Közösen dolgozunk ki egy javaslatot, melyben az inflációemelkedés, az iparűzési adó kiesés, az energiaárak és a bérfejlesztés okozta többletforrásigény kompenzációját kérjük a kormánytól. A pártpolitikán felül álló módon, még a szövetségen belül többségben lévő kormánypárti polgármesterek is támogatták a kezdeményezésünket, így hamarosan elkészül a javaslat.”– írta vasárnap Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere, a szövetség pénteken ült össze. Pár nappal ezelőtt hasonló tartalmú levelet küldött a székesfehérvári fideszes polgármester is a kormánynak.

Gulyás Gergely egy kormányinfón már bejelentette, hogy lehetősége van az önkormányzatoknak is az egyetemes szolgáltatást igénybe venni, ezzel a villamos energia tekintetében már többen éltek is, és ahogy az Átlátszó írt róla, így egy picit drágábban ugyan, de mégsem dupla áron kapják az áramot. A távhőszolgáltatókról a hvg.hu írt részletesen, ebben már írtunk arról, hogy a szabadpiaci gázkereskedők több önkormányzati céget megkerestek azzal, hogy módosítsák a hónapokkal ezelőtt megkötött szerződéseiket, és fizessenek piaci árat a mozgó mennyiségként lekötött gázért. Most már ketyeg a bomba az érintett szolgáltatóknál, mivel a módosítással már egy hónapja megkeresték őket a gázkereskedők, dönteni kell, különben nem lesz gáz a fűtési szezonra. Korábbi megkeresésünkre a székesfehérvári szolgáltató vezérigatója azt mondta, hogy még tartanak a tárgyalások, és hétőn erről számolt be a szegedi polgármester, Botka László is.

Többnyire májusban kötik meg a szerződéseiket a szolgáltatók a kereskedőkkel, ekkor az októbertől a következő októberig felhasznált mennyiségre úgy állapodnak meg, hogy lekötnek egy 100 plusz 20–30 százaléknyi mennyiséget. Mivel a kereskedők gyakorlata az, hogy a 100 százalékot előre megvásárolják, ez az a mennyiség, amit biztosan elhasználnak a szolgáltatók, és az e fölötti részt csak aktuálisan szerzik be. Most az a helyzet állt elő, hogy már május óta is többszörösébe kerül a gáz, így a magáncégeknek jóval többet kellene pluszba fizetniük, mint a szerződött ár, ezt a veszteséget viszont nem akarják lenyelni. De a többnyire több százmillió forintos plusztételt az önkormányzati tulajdonú távhősök sem képesek benyelni. Így feszülnek több esetben egymásnak már hetek óta a szolgáltatók és a gázkereskedők.

A Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal meg mintha kivárna, azt sem hajlandók a sajtóval közölni, hogy hány távhőszolgáltató került sakk-matt helyzetbe a kereskedőjével, de az általuk megszabott támogatást sem emelik meg. A törvényi szabályozás szerint ehhez a Villamos Energia Törvény KÁT kasszát biztosító, a villamosenergiát vételező vállalkozók kisadóját kellett volna emelni (amit egyébként júniusban már az előző évi duplájára emeltek). Ebből fizetik ugyanis a távhőszolgáltatók rezsicsökkentését. Ezt várta a szakma is, ez azonban elmaradt.

Az idő sürget, mivel a szerződéseket, ha a kereskedők kezdeményezte módosítást nem írják alá az önkormányzati cégek, akkor felmondják, így szélsőséges esetben gáz nélkül maradhatnak a távfűtők. Az eddig megismert távhősök a MET-csoporthoz tartozó cégekkel állnak szerződésben, ezért megkerestük a csoportot is. Ők válaszukban egy hete azt írták, hogy valóban egy lehetséges alternatívaként felmerült a szerződésbontás, de egyelőre folynak az egyeztetések, de van olyan cég is, amely esetében súlyos szerződésszegés történt, de ez utóbbit nem fejtették ki. A 444 hétfői cikkében pedig arról ír, hogy információik szerint az a közös az összes szerződésmódosítási értesítésben, hogy mindegyik havi elszámolásra állna át az évesről. Ez azt jelenti, hogy a 100 százaléktól való eltérést már nem évente számolnák el, hanem havonta, így a túlfogyasztásokat azonnal ki kellene fizetni, már októberre visszamenőleg is

Most úgy tűnik, hogy a távfűtéssel főként érintett megyei jogú városok, a polgármesterek pártállásától függetlenül várják a kompenzációt a kormánytól, mivel a távhőproblémájukon kívül sújtja őket a kötelező minimálbéremelés, az iparűzési adó elvonásának 2022-re való kiterjesztése, és az adók befagyasztásának meghosszabbítása, tehát a bevételek kurtítása.

Az nem teljesen világos, hogy ha az önkormányzati távhőcégek átlépnek az egyetemes szolgáltatásba, akkor mennyiért kaphatnak gázt az állami MVM-től.