Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Lidl 36 milliárd forintos projekt keretében nyitott új logisztikai központot Ecseren, a Budapesten és környékén lévő áruházai kiszolgálására. Az új központhoz az állam 1,2 milliárd forintos támogatást nyújtott, ezzel hozzájárulva 413 új munkahely létrehozásához - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Mindehhez egy videóval is jelentkezett a Facebookon, ahol azt is megemlítette, hogy részben a Lidlnek is köszönhető, hogy a járványválság alatt semmiféle élelmiszerellátási zavar nem volt az országban.
Aki csak Szijjártó videóját nézi, azt gondolhatja, hogy ez csak egy újabb sikertörténet, ám érdemes hozzátenni, hogy a kormány elég régóta küzd azért, hogy magyar kézbe kerüljön a kiskereskedelem döntő része. Ez jelenleg nagyon nem így van, a lakosság ugyanis inkább a külföldi élelmiszerláncokban szereti költeni a pénzét, hiába mondta Lázár János novemberben is, hogy
Én importellenes vagyok. Amellett érvelek, hogy akár állami beavatkozással, magyar feldolgozás legyen a hazai minőségi alapanyag-termelésből, a magyar állam – akár a kiskereskedelem jogszabályi környezetét alakítva – tegyen egy egységes lánc létrejöttéért.”
Ehhez még hozzátette, hogy „Abcúg a kiskereskedelmi láncokkal, diszkontokkal, és vivát a hazai élelmiszerláncoknak”.
Hiába szeretné Lázár János, sokkal több kellene ahhoz, hogy a magyarok magyar boltban vásároljanak
Újból előtérbe került a vita, amely arról szól, miért a külföldi áruházláncoknál költik el a pénzüket a magyarok, és ott miért külföldi árukat tesznek a kosarukba. A kormány az elmúlt 11 évben számtalanszor ment neki a multicégeknek, ennek hatására egyre nő is ezeknél a hazai termékek aránya, ám ennek van egy komoly korlátja.
Lázár szavai nem a semmiből jöttek, a kormány az elmúlt évtizedben többször is megpróbálta megnehezíti a külföldi láncok életét: emlékezetes a kiskereskedelmi különadó, a plázastop, amely miatt jelentősen nehezedett a nagyobb méretű boltok nyitása, de megemlíthetjük a vasárnapi boltzárat, illetve azt a kormányzati vizsgálatot, amely azt hivatott igazolni, hogy a multik rosszabb minőségű termékeket forgalmaznak Magyarországon, mint a nyugati országokban.
Azt egyébként Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, hogy bár kulcsfontosságúnak tartja a kormány, hogy kellő súllyal legyen jelen a magyar tulajdon az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok területén is, de az is igaz, hogy “a lehető legkevesebbet” sikerült elérni itt.
