Tizenhárom magyar cég van Európa 1000 leggyorsabban növekvő vállalata között

Tizenhárom magyar cég került be Európa leggyorsabban növekvő ezer vállalata közé a Financial Times friss összesítésében. Egy éve ilyenkor még csak 9 magyar volt a legjobb 1000-ben, csakhogy az akkori két Top100-assal ellentétben a legjobb százba most egyetlen egy sem fért be közülük.

Az ezres listára a következő magyar cégek tudtak felkerülni:

• 107. az IT-val és adatelemzéssel foglalkozó Abylon Consulting (három év alatt 1156 százalékkal növelte a bevételét),
• 113. a gyógyszerkutatás területén kémiai piactereket fejlesztő Mcule.com Kft. (1133 százalék),
• 157. a divatipari Nanushka (884 százalék),
• 195. a Butorpiac.hu, amely, mint a neve is mutatja, online kereskedelmi cég (731 százalék),
• 303. a BlackBelt Holding szoftverfejlesztő (517 százalék),
• 434. az építkezésekkel foglalkozó Lakógép Kft. (364 százalék),
• 524. a menedzsment-konzultációt kínáló Mentors&Partners Group (303 százalék),
• 641. a Continental Wood faipari gépforgalmazó (247 százalék),
• 664. a Vascular egészségügyi befektető (238 százalék),
• 788. a borászati technológiával foglalkozó Cellarius (201 százalék),
• 890. a vállalatmenedzsment-szoftvert gyártó MiniCRM (174 százalék),
• 923. a szállodai televíziórendszerek és Pay TV-rendszerek szolgáltatását kínáló Sonic Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (168 százalék),
• és 982. a villamos energiával foglalkozó Expleo (157 százalék).

Egy éve ilyenkor ezek közül a Nanushka (68.), az Mcule (92.) és az Expleo (943.) volt ott a listán. Az, hogy ennyire sok cég esett ki onnan, nem magyar sajátosság: a tavalyi lista 1000 cége közül 694 nincs fent az idein, és csak 117 olyan vállalat van, amely már három éve a legjobban növekvők között található.

A legtöbb magyar cég a listán 2–3 millió euró bevételt hozott össze 2020-ban, forintba átszámítva akkori árfolyamon 700 millió és 1 milliárd közöttit, ennél egy nagyságrenddel nagyobb bevételt a Vascular, a Lakógép Kft., valamint a Nanushka tud felmutatni, ott 29, 25, illetve 20 millió euró jött össze.

Lucy Sparks

A lista magyar tagjai közül az átlagember valószínűleg a leggyakrabban a Nanushka nevével találkozik, ami teljesen érthető, egy divatmárkának elemi érdeke sokat szerepelni a médiában, erre pedig rátesznek egy lapáttal az olyan események, mint amikor mondjuk a külügyminiszter ad át Nanushka-butikot több nagykövet feleségének társaságában. Korábbi cikkeinkben a Nanushka történetét részletesen bemutattuk, ahogy a listán szereplők közül a MiniCRM szolgáltatásáról is írtunk már.

A magyar cégek többsége még a közepes méretet sem éri el a dolgozók számában, itt a Nanushka a kivétel, amelynek 2020-ban 180 alkalmazottja volt, és még a BlackBelt került épphogy az 50 fős határ fölé, ahonnan középvállalatnak szokás minősíteni egy céget. Négy cég pedig egyenesen mikrovállalkozásnak számít, vagyis tíz dolgozója sincsen: a Continental Wood 9, az Abylon és a butorpiac.hu 7–7, a Mentors&Partners pedig mindössze 3 munkavállalóval dolgozik.

A 13 magyar cég közül 9-et 2010-ben vagy később alapítottak. Egy olyan magyar vállalat van a listán, amely már az előző évszázadban is működött: a Continental Wood alapítási éve 1996.

Érdemes azt is megnézni, hogy az állami vagy önkormányzati közbeszerzéseken mennyire vettek részt ezek a cégek. A Közbeszerzési értesítőben a következőket találjuk róluk:

• A Vascular Venture Kft. volt a legaktívabb a közbeszerzésekben, 2017 és 2020 között 49 tender győztesei között szerepeltek. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy az egészségügy legfontosabb szereplői állami kórházak, illetve egyetemek. Ahogy azóta is, a vizsgált időszakban is kivétel nélkül ezek voltak a Vascular győztes pályázatainak kiírói között, különböző orvostechnikai felszereléseket szállítottak nekik.
• A Sonic a főváros cégeinél nyert több pályázatot: 2019 elején a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósággal szerződött aluljárókamerák és segélyhívók karbantartására 47 millió forintért, a Budapest Közút Zrt. számára pedig 18 millióért vállalta a szerverpark bővítését, majd a Budapest Közút egy 2020-as szerződésében is megjelenik a cég neve, amikor 4 szerver beszerzése volt a feladat.
• A BlackBelt két 2021-es közbeszerzés győztesei között volt, viszont a vizsgált időszakban, 2017 és 2020 között nem győzött állami tenderen. (2021-ben a Digitális Kormányzati Ügynökséggel két nap különbséggel aláírt szerződések Microsoft .NET keretrendszer alapú és Microsoft Business Intelligence alkalmazás rendszerekre vonatkozó fejlesztési szolgáltatások biztosításáról szóltak, mindkettőnél több tucat cég közösen szerepel a győztesek között – a legismertebb név a T-Systems és a 4iG –, így azt nem tudjuk meg, hogy a 30, illetve 180 milliárd forint összértékből melyik mennyit kapott.)
• A Continental Wood a vizsgált időszakban két közbeszerzés győztesei között van ott. Mindkettő csak azért került be a Közbeszerzési értesítőbe, mert egy állami és EU-támogatást is kapó vállalat írta ki a pályázatot: 2019-ben egy nyírbogáti cégnek 83 millió forintért adhatott el egy optimalizáló körfűrészt, egy nyíradonyi temetkezési vállalatnak pedig néhány faipari gépet más cégekkel együtt összesen 482 ezer euróért – szóval semmi olyasmi furcsa ügyről nincs itt szó, mint ami akkor szokott lenni általában, ha egy hírben meglátjuk a „közbeszerzés” szót.
• A Cellarius 2018-ban ötször, 2020-ban egyszer volt közbeszerzések győztesei között: összesen 67 millió forint értékben adhatott el különböző borászati eszközöket borházaknak, borászatoknak.

Az állam közelségét a Nanushkánál lehet megtalálni közbeszerzések nélkül is: ennek többségi, 57 százalékos tulajdonosa az Exim Exportösztönző Magántőkealap, amelyet 2016-ban hozott létre az állami Eximbank.

Lucy Sparks

A nagy bevétel viszont önmagában nem jelenti azt, hogy automatikusan nyereséges is lesz a cég. A 13 magyar vállalat közül egy van, amely mínuszban zárta 2020-at: a Nanushka 2 milliárd forint veszteséget hozott össze akkor. Hogy ennek mi az oka, az a céges beszámolóból nem derül ki egyértelműen, látványos mindenesetre az, hogy az „egyéb ráfordítások” sor az egy évvel korábbi 517 millió forintról 2 milliárdra nőtt.

Persze bármilyen jól is teljesítsenek ezek a cégek, az azért mégis vérszegénynek tűnik elsőre, hogy egy ezres listára csak 13 magyar vállalat kerül fel, a legjobb 100 közé pedig egy sem. Adja magát a kérdés: tényleg annyira nem erős ez? Mennyire más a magyar cégek helyzete, mint más közép- vagy kelet-európaiaké?

A régiónkból toronymagasan Lengyelország a legerősebb, 34 lengyel vállalat szerepel az ezres listán, közülük 5 a top 100-ban, a legjobb a 22., a divatiparban szereplő Rascal Industry. A közép- és kelet-európai országok közül viszont rögtön utánuk 13 vállalattal Magyarország következik, ha azt nézzük, hány cég fért be a legjobb ezerbe,

tehát gyorsan kiderül a részleteket megnézve, nem is állunk annyira rosszul a régiónkhoz képest.

Még Csehország is csak 11 céget küldött a listára, ráadásul a legjobb helyezésük a 170.

Pixabay / Megan Rexazin

Van azonban egy kelet-európai ország, amely nagyot dobott, és bár valószínűleg sokak tippje volna a startup-nagyhatalom Észtország, nem ez a megoldás (a legjobb észt cég amúgy csak a 142. a listán, de az nagyon jól ismert: a Bolt). Litvániáról van szó, ahonnan 11 cég került a legjobb ezerbe, közülük a százba csak egy, az viszont rögtön Európa második legjobban növekedő cége lett. Az egészségügy és az otthoni online ügyintézés külön-külön is 2020 kiemelkedően fontos kulcsszavai közé tartozott, nem csoda, hogy a Kilo Health nevű, digitális egészségügyi szolgáltatásokat kínáló cég 16 541 százalékkal tudta növelni a bevételét a 2017-eshez képest (344 ezerről 57 millió euróra).

A régiónkból Románia 8, Szlovákia, Horvátország és Bulgária 7–7 céget adott a legjobb ezerbe. A tágabban vett térségből Görögország ötöt, Észtország négyet, Szlovénia kettőt, Lettország egyet, Bosznia-Hercegovina pedig egyet sem. Az sem magyar sajátosság, hogy a Top 100-tól messze vannak a legjobb cégek, a lengyeleket és persze a második helyezett litván vállalatot leszámítva nagyítóval kell keresni a közép- és kelet-európai vállalatokat az élmezőnyben. A pénzügyi szolgáltatásokat kínáló lett Sun Finance, a tavalyi lista második helyezettje, valamint az 52. helyen a görög energiaszolgáltató Active Energy Solutions van még bent a százban.

Ausztria földrajzilag Közép-Európa, gazdaságilag inkább a nyugathoz lehet sorolni. Első ránézésre kevésnek tűnik, hogy csak 5 osztrák cég van a legjobb ezerben, azok közül viszont kettő is ott van a legjobb 20-ban: a gyümölcsökből kinyert vizet forgalmazó Waterdrop, valamint a Journi Print, amely mesterségesintelligencia-szolgáltatást kínál egy egészen hagyományos célra, fényképalbumot nyomtat ki, amelyet az okostelefonban lévő képek alapján válogat össze.

A kérdésre, hogy mit tudnak a nem nyugatiak közül azok, amik igazán sikeresek tudtak lenni, nincs egyértelmű válasz. Az online megoldásokban utazó vállalatok enyhe fölénye látszik, de azért távol vagyunk attól, hogy Európa IT-központjának nevezhessük a régiónkat.

Pixabay

De nem is egy nyugat-európai startup került a lista legelső helyére, hanem egy északi: a finn központú Swappie a 2017-es 507 ezer euróról 97,6 millióra növelte az éves bevételét. A cég profilja elég egyszerű, használt iPhone-okat újít fel és ad el. A lista harmadik helyére került a legjobb nyugat-európai: a brit OCI pénzügyi és logisztikai szolgáltatásokat kínál – saját leírásuk szerint a specialitásuk nehezen megközelíthető helyekre megszervezni az áruszállítást. A valószínűleg legismertebb cég a lista éléről ez után következik, a negyedik helyen: az OnlyFans, amely a 2017-es 2,6 millió után 2020-ban már 316 millió euró bevételt hozott össze, jelentős részben önfoglalkoztató szexmunkások platformjaként.

Érdemes persze azt is megemlíteni, hogy nem minden cég egyértelmű sikertörténet, ami felkerül a legjobb ezerbe. Egy éve ilyenkor Európa legjobban növekvő vállalata a Bulb Energy, az Egyesült Királyság legnagyobb zöldenergiában utazó cége volt. A vállalat kockázatos üzletekbe bonyolódott bele, ami egy ideig jól jövedelmezett, de az elszálló energiaárak idejében hirtelen rossz ötletnek bizonyult. Annyira, hogy 2021 őszén a cég összeomlott, és csak egy kormányzati alap segítségével sikerült megmenteni, ami még menthető volt belőle.