EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A magyar külügyi vezetés kinyilvánítja az egy Kína elvét, három napra rá pedig bejelenti, hogy a régió konkurens országaival szemben Magyarországon fog megépülni a világ legnagyobb, történetesen kínai akkumulátorgyártó cégének új üzeme. A CATL (Contemporary Ameperex Technology Co.) gigantikus gyára Debrecenben fog létrejönni, ahol a német BMW évente 150 ezer elektromos autó gyártására készül. A Kecskeméten bővítő, szintén német Mercedes-Benz pedig máris közölte, hogy ő az első megrendelője a legkésőbb öt év múlva termőre forduló CATL-üzemnek.
Vagyis: Európa legnagyobb gazdasága, Németország is haszonélvezője lesz annak, hogy Magyarország ismét Kínával bizniszel, noha még akciótervek is készülnek arra, hogy hogyan szabaduljon Európa a kínai nyersanyagoktól és termékektől való függőségtől. A folyamat kísértetiesen hasonlít azokhoz a baklövésekhez, amelyek Európa Oroszországgal szembeni kiszolgáltatottságához vezethet.
De miért is kellenes röstellnie a magyar kormánynak, hogy a világ 29. leggazdagabb embere Debrecent választotta befektetése helyszínéül? A CATL tulajdonosa, az 54 éves Robin Zeng ügyesen egyensúlyoz a kínai vezetés és a Kína nagyhatalmi törekvéseit egyre határozottabban ellenző nyugati országok között, a CATL-nek ugyanis ügyfele a Tesla, a Ford, a Kia és a BMW is, miközben létfontosságú lítiumbányái vannak szinte minden földrészen.
A CATL Magyarországon is egyből az élre tör: 100 gigawattórás kapacitásával több akkumulátort fog gyártani, mint a már régebben megtelepedett két dél-koreai cég, az SK Innovation és a Samsung együtt. Csakhogy éppen ez teszi veszélyessé.
Hogy miért, az kiderül a csütörtökön megjelenő HVG-ből, valamint a hvg360-on.
