szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A távfűtéses lakások még megússzák, de az üzleteket keményebben érintheti az energiaár emelkedése, mint a gázt használó vállalkozókat. A kormány egyelőre pár milliárd forinttal szállna be a távhő szolgáltatók megújulókra való átállásába.

Szegeden éppen a napokban értesítik a távfűtéses helyiségek vállalkozói bérlőit a várható majdnem tízszeres rezsiemelkedésről, ez csak tájékoztatás, a számlák majd novemberben érkezhetnek. A lakosságnak egyelőre nem kell változásokra számítania, de a távfűtésre kapcsolódott helyiségeket használó piaci szereplőket hamarosan vastagon érinti az energiaárak elszabadulása. Valószínűleg sokkal vaskosabb számlákat kell majd fizetniük ezeknek a „garázsüzleteknek”, mint azoknak a vállalkozóknak, amelyek nem távfűtött helyiségben működnek, és nem az augusztus második felében egekbe szökő áron kötötték meg az energiaszerződéseiket, ahogy a távhő szolgáltatók erre rákényszerültek. Most persze a legtöbb szolgáltató, ahol erre van lehetőség, keresi az alternatív kiutakat.

Korábban írt a hvg.hu arról, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az idei évben, május helyett augusztus második felére jelölte ki azt a referenciaidőszakot, amelynek árain kell beszerezniük a gázt a szolgáltatóknak. Szerdán ugyan 200 euró felett indult a holland tőzsdén a gázár, de az elmúlt hónapban végig e körül mozgott, míg augusztusban a csúcson elérte a 346 eurót, és többnyire 300 euró közelében volt, magyarul, pont harminc százalékkal többért voltak kénytelenek szerződést kötni a szolgáltatók. Ezt a többletet is továbbszámlázzák a piaci felhasználóknak, míg a nem távfűtött helyiségben működőknek legalább esélyük volt némileg olcsóbban beszerezni a gázt. Most a távfűtésben is felértékelődnek az alternatívák, sok településen tervezik a meglévő termálrendszerek bővítését, de egyelőre 5 milliárd forintot szán a kormány a rendszerek átalakítására.

Barnakőszén helyett termálfűtést

Tűzifaprogramot indított a kormány, és a napokban éppen azt mérik fel, hogy mekkora a lakossági igény a barnakőszénre. Ezt hirdeti honlapján a veresegyházi önkormányzat is, miközben a város egy termálvizes medencén ül. A veresegyházi lakosok geotermikus rendszerekre kapcsolódását, alighanem a rezsicsökkentés torpedózta meg évekkel ezelőtt. A gázár akkori csökkenésével elindult a rezsipropaganda, így már kevésbé tűnt kifizetődőnek a drága beruházás. Veresegyházon több kút is van, intézményeket, vállalkozások épületeit fűtik. Most az energiaárak elszállása miatt akár gyorsabban meg is térülhetne a rendszer továbbfejlesztése. Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere a hvg.hu megkeresésére azt mondta, hogy még nem hallott a petícióról, de az ajtaja nyitva áll az aláírásgyűjtők előtt.

Azért persze nem ennyire egyszerű a helyzet, a vezetékek, hőközpontok kiépítése, és a rákötés sem filléres beruházás, aligha futja a gáztól való megszabadulásra, vagy a lakossági fogyasztók bekapcsolódására. Pedig többen is járnak hasonló cipőben: Makón, Hódmezővásárhelyen és Csongrádon is bővítenék az évtizedekkel ezelőtt kiépített termálkört. Csongrád polgármestere, Bedő Tamás két óvoda augusztusi, már piaci árakon kiküldött számláját összehasonlítva illusztrálta a termál- és gázfűtés közötti különbséget: fél hónapra a gázfűtéses óvodában 375 ezer forintos, míg a termálrendszerbe bekötött, a fűtést és meleg vizet is a rendszerről kapó óvodának 1800 forintot számláztak ki teljes hónapra. A települések egyelőre saját pénzből tervezik az újabb bekötéseket, bár az elmúlt években kifosztott önkormányzatok lehetőségei szűkösek. A hitelre a kormány adhat engedélyt, így ez a tél már elment, pedig ha nem lenne ennyire bürokratikus a rendszer, néhány településen akár már a fűtési szezonra is elkészülhetne a bővítés. Jól jönne a távfűtőknek egy kis kormányzati segítség, de egyelőre csak az 5 milliárd forintos keret ismert, a hozzáférés mikéntje még nem.

Az uniós pénz megszerzése nélkül csak a maradékból futja

A közelmúltban Palkovics László az ATV munkatársának adott interjút a távfűtésről, ebben beszélt a miniszter arról, hogy a kormány keresi a menekülő utakat az energiaválságból, és hogy ősszel nyitnak egy 5 milliárd forintos zöldítési keretet, amelyre pályázhatnak majd a távhőszolgáltatók, beleértve ebbe a geotermián kívül más megújulókat is.

Palkovics azt elismerte, hogy a termálfűtéshez szükséges kutak fúrása kockázatos, ezért egy 6 milliárd forintos alapot is létrehoztak, amellyel az állam ezeknek a kockázatoknak egy részét átvállalhatná. Mindkét keret forrása átcsoportosítás lehet: az egyik egy tavaly kiírt, de befagyott pályázati pénz, a másik pedig egy még az előző ciklus terhére megnyitott, de nem kihasznált 19,5 milliárdos keret maradéka. Ez utóbbiból 4,5 milliárdot Kaposvár, 8,5 milliárdot Kecskemét kapott, mindketten biomassza alapú hőtermelésre költik a pénzt, ezeket a projekteket az eddigi 50 százalékkal szemben 100 százalékos intenzitással támogatják. Hat milliárdnak nincs gazdája, ez a közeljövőben talán kiírásra kerülő maradék.

Elillanó milliárdok

Eddig azért nem rohamozták meg a megújulókra kiírt pályázatokat, és az elinduló projektek egy része után is takarítani kell. A kecskeméti és kaposvári projekteket megelőzően, 2017-ben írtak ki 17 milliárd forintos kerettel pályázatot, ebből 12 milliárdot Szeged vitt el a 27 ezer lakás távfűtésére, ez egyelőre még nem készült el teljes egészében, egy része pedig próbaüzem alatt van. A 2,5 milliárd támogatást elnyert tótkomlósi projekt az akkori önkormányzat párhuzamos energetikai pályázata miatt dőlt be majdnem, most mintha látnák az alagút végét, bár ennél többet egyelőre nem árult el sem a polgármester, sem a kivitelező cég vezetője.

A kiskunhalasi projekt, teljesen megfeneklett, vissza kell fizetniük a pénzt, ráadásul, nyomoznak is az ügyben a hatóságok. Ennek az ügynek a mellékterméke, hogy Jellinek Dánielt, ismert üzletembert is elítélték bűnsegédlet miatt, ahogy azt az Átlátszó kiderítette. Az ebben az ipari szegmensben hasító Eu-Fire Kft sem bonyolította a geotermikus projektjeit zökkenőmentesen. A battonyai EGS erőmű elpárolgott, korábbi állításuk szerint majd valahol másutt megvalósul. A cég mosonmagyaróvári beruházását Hadházy Ákos leplezte le, amikor bemutatta, hogy a projektzárás időpontjára is csupán a kutakat sikerült lefúrniuk, holott ez még egy 2007-14-es ciklusban elindult projekt. Mostanra elindult a kivitelezés, igaz, a megrendelő egyik tulajdonosának érdekeltsége is indult a közbeszerzésen, de legalább nem ők vitték el a tendert. A mosonmagyóvári termálrendszer kiépítését egy olyan cég nyerte meg, amelynek a csongrádi és makói projektjeire tíz évvel ezelőtt rátelepedett az Eu-Fire Kft, ezeket referenciaként használva. Egyébként az EU-Fire Kft-nek új ügyvezetője is van, június óta a MÁV-Start elbocsátott igazgatója, Kerékgyártó József vezeti a céget. Mintha valóban igyekeznének rendet tenni a teljesen kaotikussá váló projektekben, bár egyes szakipari forrásaink szerint csak a címkéket festik át, a NER-mag maradt.

Pénzégetők

Palkovics László az ATV-nek adott interjúban, ahogy írtuk, beígérte a kockázatcsökkentő 6 milliárdos alapot, és a távhőszektorban egy megújulókra fordítható 5 milliárd forintos keretet, az persze kérdés, hogy ez mire lesz elég, és mire megy el az a relatíve kevés pénz. Az utóbb Kaposváron és Kecskeméten elnyert projekteket a szokásos 50 százalék helyett 100 százalékos intenzitással támogatják, tehát elvileg az elnyert 4,5, valamint 8,5 milliárd forint a teljes beruházás költsége. Kaposváron Mészáros Lőrinc üzlettársának cége, a Szabadics Zrt nyert közbeszerzést a megvalósításra, Kecskeméten a Veolia érdekeltségébe tartozó Sade-Magyarország a kivitelező. A NER vállalkozók nem csak a távfűtés infrastruktúrájának a megépítésében, de működtetésben is megjelentek.

A távfűtő szolgáltatók zöme önkormányzati tulajdonban van, de a hőtermelést sok helyen magáncégek végzik, velük szerződnek az önkormányzatok. Szegeden a gigaprojekt hőtermelői lábát a CBA mogulok tulajdonolják, tőlük veszi az önkormányzati szolgáltató a hőt, de itt a beruházás felét is hozzá kellett tenniük, hiszen abban a pályázatban még 50 százalékos volt a támogatási intenzitás. Több településen a KÉSZ Csoport egyik vállalkozása végzi a hőtermelői tevékenységet, ők fűtenek be a bajai, sárvári, körmendi és még hat másik településen. Több külföldi cég is beszállt, köztük a Veolia is, ők utóbb a vértesi erőművet vették meg, így az oroszlányi távfűtéshez is ők adják a hőt, egyelőre a szénbánya bezárása után megvásárolt gázkazánokkal. Ahogy a Veolia nyilatkozta, ők rövidesen biomasszára állhatnak át, a kecskeméti távhő projektben is biomassza fűtőművet építenek a 8,5 milliárd forintos uniós pénzből. A megújulókra átálló beruházások most gyorsan megtérülnek, főleg ha azt támogatásból finanszírozzák. Ha megnyílnak az uniós pénzcsapok, erre a célra biztosan lesz bőven pénz.

Egyelőre azonban a távfűtők közel 70 százaléka gázzal fűt, az Energiahivatal baklövésének köszönhetően még a jelenlegi piaci áraknál is harmadával magasabb költséget jelent az önkormányzati szolgáltatók számára, ez gyűrűzik be a velük szerződött vállalkozásoknál is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!