Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Egyre több Magyarországon működő német cég látja kockázatosnak a jogbiztonság helyzetét, különösen a kiszámíthatatlanság probléma. Az uniós források befagyasztása miatt számos vállalati beruházás áll a csőben. A német cégek a pocsék gazdasági helyzetet ideiglenesnek tekintik, jobbára bővítésben gondolkoznak.
Tíz éve nem voltak olyan rossz a Magyarországon működő német vállalkozások gazdasággal kapcsolatos várakozásai, mint most
– vezette fel a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idei konjunktúrafelmérésének eredményeit Sávos András elnök. Ugyanakkor a vállalkozások többsége bővülést tervez, mind a munkaerő, mind a beruházások terén, ami arra enged következtetni, hogy a cégek átmenetinek tekintik a gazdasági visszaesést. A vállalati jellemzők alapján ebben nem látszik nagy különbség, a nagyobb vállalatok inkább terveznek létszámbővítést és új beruházásokat – mondta a részletes eredményeket bemutatva Dirk Wölfer kommunikációs igazgató.
A felmérésben egyébként több, mint 250 cégvezető vett részt, ami rekord a 29 éve készülő jelentés történetében. A régió kiemelten fontos a német gazdaság számára, az export, az import és a tőkekifektetések tekintetében is az új uniós tagországok megelőznek minden más partnert globálisan, beleértve akár az USA-t vagy Kínát – mondta Dirk Wölfer. Ez fordítva is igaz, a magyar vállalati szektorban az árbevétel és a hozzáadott érték mintegy felét külföldi vállalatok termelik meg, azon belül jelentős a német cégek aránya.
A magyar munkaerő még mindig nagyon olcsó
Az idei felmérésből az látszik, hogy a munkaerő továbbra is kulcskérdés a cégek számára, különösen a szakképzett munkaerő hiánya jelent problémát. Ez minimálisan enyhült tavalyhoz képest, de a cégek mintegy kétharmada még mindig elégedetlen a kínálattal. A munkaerőköltségek növekedése is kihívások elé állítja a cégeket, tavaly a teljes magyar nemzetgazdaság átlagában 15 százalékkal nőttek a bérek, a cégek idénre hasonló béremelkedést várnak, miközben Csehországban és Lengyelországban csak 8-10 százalékos béremelkedés várható. Ide tartozik, hogy a német cégek számára a forint erősödése is teher, hiszen ha a forint erősödik, akkor euróban számolva többe kerülnek a magyarországi munkavállalók. Ezzel együtt
az unióban Magyarországon a harmadik legkisebb az átlagos munkaerőköltség, ez az egyik legnagyobb versenyelőnye az országnak
– hangsúlyozta Sávos András.
A minden év elején, februárban, március elején készülő felmérés válaszadói átlagban az elmúlt években nagyjából jól becsülték meg, a várható béremelkedési ütemet, tavaly azonban nagyon alábecsülték, az átlagos várakozás 9,7 százalékos emelkedést mutatott, ehhez képest a növekedés 15,7 százalékos lett. Az idei átlagos várakozás 14,5 százalék.
Magas kamatok, alacsony jogbiztonság
A saját üzleti kockázatok sorában három területen van nagyobb elmozdulás a 2022-es felméréshez képest. A finanszírozást jóval többen látják problémásnak, ami nem meglepő, a magas kamatok a vállalatokat is sújtják. A magas nyersanyagáraktól kevesebben tartanak. A jogbiztonság helyzetét jóval többen tartják kockázatosnak a működésükre, a megkérdezettek 29 százaléka (tavaly még csak 21 százalék).
A felmérést 16 országban végzik el a helyi német kamarák, az adatokat pedig Budapesten dolgozzák fel, így a DUIHK a nemzetközi helyzetre is rálátással rendelkezik. Magyarországon a különféle kockázati tényezők értékelése nagyjából megfelel a másik 15 ország átlagának. A jogbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak Magyarországon kiugróan magasak, igaz, nem annyira, mint Lengyelországban.
A kiszámíthatatlanság a legnagyobb baj
A vállalkozások részéről elvárás, hogy a jogi, intézményi keretek átláthatóak legyenek, biztosítsák a tisztességes, egyenlő verseny feltételeit. Az adórendszerrel kapcsolatos elégedettség javulása 2022-ben megtorpant. A magyarországi különadók pluszterheket jelentenek, ráadásul sok cég diszkriminatívnak érzékeli azokat. Sokan problémának érzik a jogbiztonság hiányát, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát. Rövid távon ez nem befolyásolja a döntéseiket, de a jövőbeli beruházási döntésekre hatással lesz – figyelmeztetett Sávos András.
Ha egy vállalatvezetőnek minden reggel azzal kell kezdenie, hogy megnézi a Magyar Közlönyben, előző este 11-kor hogyan változtatott a kormány a szabályokon, az nem segíti a kiszámíthatóságot – utalt Dirk Wölfer a kormány azon szokására, hogy késő este, az érintettekkel való bármiféle előzetes egyeztetés nélkül tesz közzé akár törvényeke felülíró rendeleteket. A jogbiztonságnak három vetülete merül fel:
A három közül Magyarországon csak az utolsóval nincs probléma. Sávos András szintén úgy látja, a vállalkozásokat az zavarja a leginkább, hogy hirtelen szembesülnek olyan döntésekkel, amikre egyáltalán nem számítanak. Ilyen volt például a különadók bevezetése.
Beruházások állnak uniós források híján
Az üzleti környezet minősége, a gazdaságpolitika értékelése sokat javult 2010 óta, nem függetlenül az adórendszer értékelésétől, amihez hozzátartozik, hogy a vállalkozások adóterhelése jelentősen csökkent. A gazdaságpolitika megítélése 2022-ben és 2023-ban már romlott, a kormány nem hajtott végre további adócsökentéseket, ellenben különadókat vezetett be.
A támogatásokhoz (uniós és hazai) való hozzáféréssel kapcsolatos elégedetlenség idénre nagyot esett tavalyhoz képest, és a régiós átlaghoz képest is. Ez sem meglepő, a korrupciós-jogállamisági vita miatt nem érkeznek Magyarországra uniós források. Ez probléma, sok vállalkozás emiatt nem vág bele amúgy már tervezett, akár már előkészített beruházásokba – mondta Dirk Wölfer. Főleg ipari és infrastrukturális beruházások akadtak el az uniós források befagyasztása miatt, már csak azért is, mert főleg ilyenekre lehet EU-s forrásokra pályázni.
Legtöbben azért újra Magyarországot választanák
A felmérés során azt is megkérdezik a válaszadóktól, hogy ha újra meg kellene hoznia a döntést, ismét Magyarországot választaná-e? Tavalyhoz képest csökkent azok aránya, akik igennel válaszoltak. Ezzel együtt 5-ből 4-en még mindig Magyarországra jönnének, ami nagyjából megfelel a régiós átlagnak. Vannak azért olyan országok, ahol az elégedettség teljes: Észtországban a megkérdezettek 100 százaléka igennel felelt.
Az iparban működő cégek körében csak kis visszaesés látható tavalyhoz képest, míg a kereskedelemben jóval nagyobb. Tegyük hozzá: ez vélhetően összefügg azzal, hogy a kormány keményen és a lehető legváratlanabb módokon különadóztatja, ársapkáztatja és akcióztatja a kiskereskedelmi szereplőket.
Ami pedig az ipart illeti, Sávos András elismerte, hogy az autóipar kiemelten fontos terület a kormány számára, a területen működő cégek szinte mindent megkapnak, és „persze mindig lehetne minden jobb”, de alapvetően az autóipar jól érzi magát Magyarországon.
A kormány szokott német cégeket támadni
A jogállamiság és a német cégek magyarországi helyzetéről március végén közölt cseppet sem hízelgő cikket a német Spiegel. A cikkben leírt problémák akkor már hetek, hónapok óta napirenden voltak a német politikában és diplomáciában – mondta a HVG-nek Hegedűs Dániel, a berlini Német Marshall Alapítvány Közép-Európa szakértője.
Tény, hogy a Spiegel cikkében is vázolt magyarországi állapotok – a jogbiztonság hiánya, az egyes szektorokra, sőt egyes vállalkozásokra szabott különadók, a célzott jogalkotás, a gazdasági szereplőkkel szembeni kormányzati és Fidesz-közeli nyomásgyakorlás – évek óta fennállnak, ami újdonság, hogy egy, a termelőiparban meghatározó, Németországban jelentékeny lobbierővel rendelkező cementipari vállalatcsoport magyarországi kiszorítására történt kísérlet.
Korábban a magyar kormány „jól szalámizta le” a külföldi gazdasági szereplőket, amikor például a német hátterű média- vagy kiskereskedelmi cégeket, a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airportot érték támadások, az nem váltott ki koordinált ellenállást. A német politikában és gazdasági szférában ugyanis úgy látták: a termelő tőke biztonságban van Magyarországon. A jelek szerint sok szereplő most értette meg, hogy erős, működő jogállami szabályok és mechanizmusok híján Magyarországon nagyon kiszolgáltatottak.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.