Tíz éve nem voltak olyan rossz a Magyarországon működő német vállalkozások gazdasággal kapcsolatos várakozásai, mint most

– vezette fel a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idei konjunktúrafelmérésének eredményeit Sávos András elnök. Ugyanakkor a vállalkozások többsége bővülést tervez, mind a munkaerő, mind a beruházások terén, ami arra enged következtetni, hogy a cégek átmenetinek tekintik a gazdasági visszaesést. A vállalati jellemzők alapján ebben nem látszik nagy különbség, a nagyobb vállalatok inkább terveznek létszámbővítést és új beruházásokat – mondta a részletes eredményeket bemutatva Dirk Wölfer kommunikációs igazgató.

A felmérésben egyébként több, mint 250 cégvezető vett részt, ami rekord a 29 éve készülő jelentés történetében. A régió kiemelten fontos a német gazdaság számára, az export, az import és a tőkekifektetések tekintetében is az új uniós tagországok megelőznek minden más partnert globálisan, beleértve akár az USA-t vagy Kínát – mondta Dirk Wölfer. Ez fordítva is igaz, a magyar vállalati szektorban az árbevétel és a hozzáadott érték mintegy felét külföldi vállalatok termelik meg, azon belül jelentős a német cégek aránya.

A magyar munkaerő még mindig nagyon olcsó

Az idei felmérésből az látszik, hogy a munkaerő továbbra is kulcskérdés a cégek számára, különösen a szakképzett munkaerő hiánya jelent problémát. Ez minimálisan enyhült tavalyhoz képest, de a cégek mintegy kétharmada még mindig elégedetlen a kínálattal. A munkaerőköltségek növekedése is kihívások elé állítja a cégeket, tavaly a teljes magyar nemzetgazdaság átlagában 15 százalékkal nőttek a bérek, a cégek idénre hasonló béremelkedést várnak, miközben Csehországban és Lengyelországban csak 8-10 százalékos béremelkedés várható. Ide tartozik, hogy a német cégek számára a forint erősödése is teher, hiszen ha a forint erősödik, akkor euróban számolva többe kerülnek a magyarországi munkavállalók. Ezzel együtt

az unióban Magyarországon a harmadik legkisebb az átlagos munkaerőköltség, ez az egyik legnagyobb versenyelőnye az országnak

– hangsúlyozta Sávos András.

A minden év elején, februárban, március elején készülő felmérés válaszadói átlagban az elmúlt években nagyjából jól becsülték meg, a várható béremelkedési ütemet, tavaly azonban nagyon alábecsülték, az átlagos várakozás 9,7 százalékos emelkedést mutatott, ehhez képest a növekedés 15,7 százalékos lett. Az idei átlagos várakozás 14,5 százalék.

Magas kamatok, alacsony jogbiztonság

A saját üzleti kockázatok sorában három területen van nagyobb elmozdulás a 2022-es felméréshez képest. A finanszírozást jóval többen látják problémásnak, ami nem meglepő, a magas kamatok a vállalatokat is sújtják. A magas nyersanyagáraktól kevesebben tartanak. A jogbiztonság helyzetét jóval többen tartják kockázatosnak a működésükre, a megkérdezettek 29 százaléka (tavaly még csak 21 százalék).

Fazekas István

A felmérést 16 országban végzik el a helyi német kamarák, az adatokat pedig Budapesten dolgozzák fel, így a DUIHK a nemzetközi helyzetre is rálátással rendelkezik. Magyarországon a különféle kockázati tényezők értékelése nagyjából megfelel a másik 15 ország átlagának. A jogbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak Magyarországon kiugróan magasak, igaz, nem annyira, mint Lengyelországban.

A kiszámíthatatlanság a legnagyobb baj

A vállalkozások részéről elvárás, hogy a jogi, intézményi keretek átláthatóak legyenek, biztosítsák a tisztességes, egyenlő verseny feltételeit. Az adórendszerrel kapcsolatos elégedettség javulása 2022-ben megtorpant. A magyarországi különadók pluszterheket jelentenek, ráadásul sok cég diszkriminatívnak érzékeli azokat. Sokan problémának érzik a jogbiztonság hiányát, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát. Rövid távon ez nem befolyásolja a döntéseiket, de a jövőbeli beruházási döntésekre hatással lesz – figyelmeztetett Sávos András.

Ha egy vállalatvezetőnek minden reggel azzal kell kezdenie, hogy megnézi a Magyar Közlönyben, előző este 11-kor hogyan változtatott a kormány a szabályokon, az nem segíti a kiszámíthatóságot – utalt Dirk Wölfer a kormány azon szokására, hogy késő este, az érintettekkel való bármiféle előzetes egyeztetés nélkül tesz közzé akár törvényeke felülíró rendeleteket. A jogbiztonságnak három vetülete merül fel:

• A jogalkotás transzparenciája és kiszámíthatósága,
• Az, hogy a jogszabályi-intézményi környezet biztosítja-e az egyenlő versenyfeltételeket,
• A jogérvényesítés, vagyis hogy a bíróságokon lehet-e megfelelően rendezni a vitás ügyeket.

A három közül Magyarországon csak az utolsóval nincs probléma. Sávos András szintén úgy látja, a vállalkozásokat az zavarja a leginkább, hogy hirtelen szembesülnek olyan döntésekkel, amikre egyáltalán nem számítanak. Ilyen volt például a különadók bevezetése.

Beruházások állnak uniós források híján

Az üzleti környezet minősége, a gazdaságpolitika értékelése sokat javult 2010 óta, nem függetlenül az adórendszer értékelésétől, amihez hozzátartozik, hogy a vállalkozások adóterhelése jelentősen csökkent. A gazdaságpolitika megítélése 2022-ben és 2023-ban már romlott, a kormány nem hajtott végre további adócsökentéseket, ellenben különadókat vezetett be.

AFP / NurPhoto / Nicolas Economou

A támogatásokhoz (uniós és hazai) való hozzáféréssel kapcsolatos elégedetlenség idénre nagyot esett tavalyhoz képest, és a régiós átlaghoz képest is. Ez sem meglepő, a korrupciós-jogállamisági vita miatt nem érkeznek Magyarországra uniós források. Ez probléma, sok vállalkozás emiatt nem vág bele amúgy már tervezett, akár már előkészített beruházásokba – mondta Dirk Wölfer. Főleg ipari és infrastrukturális beruházások akadtak el az uniós források befagyasztása miatt, már csak azért is, mert főleg ilyenekre lehet EU-s forrásokra pályázni.

Legtöbben azért újra Magyarországot választanák

A felmérés során azt is megkérdezik a válaszadóktól, hogy ha újra meg kellene hoznia a döntést, ismét Magyarországot választaná-e? Tavalyhoz képest csökkent azok aránya, akik igennel válaszoltak. Ezzel együtt 5-ből 4-en még mindig Magyarországra jönnének, ami nagyjából megfelel a régiós átlagnak. Vannak azért olyan országok, ahol az elégedettség teljes: Észtországban a megkérdezettek 100 százaléka igennel felelt.

Az iparban működő cégek körében csak kis visszaesés látható tavalyhoz képest, míg a kereskedelemben jóval nagyobb. Tegyük hozzá: ez vélhetően összefügg azzal, hogy a kormány keményen és a lehető legváratlanabb módokon különadóztatja, ársapkáztatja és akcióztatja a kiskereskedelmi szereplőket.

Ami pedig az ipart illeti, Sávos András elismerte, hogy az autóipar kiemelten fontos terület a kormány számára, a területen működő cégek szinte mindent megkapnak, és „persze mindig lehetne minden jobb”, de alapvetően az autóipar jól érzi magát Magyarországon.

A kormány szokott német cégeket támadni

A jogállamiság és a német cégek magyarországi helyzetéről március végén közölt cseppet sem hízelgő cikket a német Spiegel. A cikkben leírt problémák akkor már hetek, hónapok óta napirenden voltak a német politikában és diplomáciában – mondta a HVG-nek Hegedűs Dániel, a berlini Német Marshall Alapítvány Közép-Európa szakértője.

Képünk illusztráció.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Tény, hogy a Spiegel cikkében is vázolt magyarországi állapotok – a jogbiztonság hiánya, az egyes szektorokra, sőt egyes vállalkozásokra szabott különadók, a célzott jogalkotás, a gazdasági szereplőkkel szembeni kormányzati és Fidesz-közeli nyomásgyakorlás – évek óta fennállnak, ami újdonság, hogy egy, a termelőiparban meghatározó, Németországban jelentékeny lobbierővel rendelkező cementipari vállalatcsoport magyarországi kiszorítására történt kísérlet.

Korábban a magyar kormány „jól szalámizta le” a külföldi gazdasági szereplőket, amikor például a német hátterű média- vagy kiskereskedelmi cégeket, a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airportot érték támadások, az nem váltott ki koordinált ellenállást. A német politikában és gazdasági szférában ugyanis úgy látták: a termelő tőke biztonságban van Magyarországon. A jelek szerint sok szereplő most értette meg, hogy erős, működő jogállami szabályok és mechanizmusok híján Magyarországon nagyon kiszolgáltatottak.