Gyenis Ágnes
Gyenis Ágnes
Tetszett a cikk?

Jóllehet az adófizetőknek több százmilliárdos veszteséget okozó, elavult Dunaferr megmentésének az volt az egyik fő indoka, hogy munkahelyeket mentsenek meg, a nem egészen egy hónapja regnáló indiai vezetés máris leépítésről döntött. Tette ezt trükkösen: kormányzati hátszéllel az acélműtől függő alvállalkozót rúgta ki.

„A tendergyőztes Liberty Steel Group a garancia rá, hogy új fejezet kezdődik az acélmű életében” – jelentette ki Ajay Aggarwal az indiai-brit Liberty Steel-csoport európai elnöke annak apropóján, hogy Liberty Dunaújvárosra keresztelték át a Dunaferrt. Tette ezt azután, hogy az uniós versenyhatóság jóváhagyását élvezve a Liberty új tulajdonosként október 20-án átvette az egykori, tönkrement Dunaferr életképes részeiből (beleértve a munkavállalókat) létrehozott két új kft. irányítását. Az adósságoktól megtisztított Dunaferr-cégekre kiírt pályázat egyik feltétele épp az volt, hogy az életképes cégekben maradó megközelítőleg négyezer dolgozó megélhetését továbbra is biztosítsa a vállalat. A jelek szerint azonban az „új fejezet” sokak számára az állásuk elvesztésével indul. A papírforma szerint az új tulajdonos betartja, amit vállalt, hiszen első körben nem az egykori Dunaferr által közvetlenül foglalkoztatottakat építi le, hanem az üzemeiben dolgozó alvállalkozót, amelynek emberei ugyanolyan szervesen oda tartoztak, mint a sajátjaik.

„Értesítem, hogy a Ferromark-Halna Kft-nél, mint munkáltatónál fennálló, határozatlan időtartamú munkaviszonyát … a mai nappal felmondással megszüntetem” – így kezdődik az a hvg.hu birtokába került november 16-ai levél, amelyet információnk szerint mintegy száz dolgozó kapott meg hideg zuhanyként. A Ferromark-Halna 2014 októberétől, azaz épp kilenc éve dolgozott a tavaly év végén felszámolásra jutott, majd idén nyáron átszervezett és értékesített Dunaferr kohászati üzemében, ahol salakgyártási és anyagmozgatási feladatokat látott el. Miután a Dunaferr életképes részeit eladta a felszámoló, júliusban az alvállalkozóval kötött szerződés a Duna Furnace nevű új kft.-re szállt át, amelyben a Liberty átvette az uralmat. A kormány ezt gondosan megelőzve, szeptember végén hozott egy olyan – természetesen háborús vészhelyzeti – rendeletet, amely felhatalmazta az új Dunaferr-céget arra, hogy minden korábban kötött szerződését indoklás nélkül, nyolc napos felmondási idővel megszűntetheti – áll a dolgozóknak átadott felmondás indoklásában. A kormányrendelet ugyanis felülírja az alvállalkozókkal kötött szerződések szigorúbb, hosszabb felmondási időt biztosító feltételeit.

Elkelt a Dunaferr, de felélesztése így is elképesztően sokba kerülhet a magyar adófizetőknek

Végre új gazdája lehet a hányatott sorsú Dunaferrnek, s az iparági kilátások is javulnak. Ám kérdéses, hogy a másutt gyanús pénzügyi manőverekbe bonyolódott indiai-brit befektető és a magyar állam hogyan osztozik majd a cég reorganizációjának gigantikus költségein.


A Ferromark-Halna november 16-án megkísérelt egyezkedni az új Dunaferr-vezetéssel, ám „a mai napon délelőtt tíz órakor a Duna Furnace Kft. képviselői közölték társaságunkkal, hogy a szerződésünket a kormány rendeletében biztosított nyolcnapos határidővel felmondják” – írták a dolgozóknak. Hozzátették: „bár a szerződésünk tartalmazza, hogy annak megszűnése esetére a tevékenység folytatása és a munkavállalók további foglalkoztatása érdekében a felek egyeztetéseket folytatnak, de a Duna Furnace Kft. képviselője elmondta, hogy ilyen egyeztetés lefolytatására nincsen lehetősége”. Amiből egyenesen az következik, hogy az új tulajdonos – a kormány hatékony háttér-asszisztálásával – eleve arra készült, hogy azonmód elkezdje az elküldhető dolgozók leépítését.

A Ferromark-Halna ezek után visszaadja az acélműtől bérelt eszközöket és kivonul a dunaújvárosi üzemből. Az eddig évi hárommilliárd forintos árbevételű vállalkozás a felszabadult dolgozóknak nem tud más munkát adni. A levél azzal zárul, hogy a Ferromark-Halna vezetője és tulajdonosa, Tellinger Ottó megköszönte kollégái „eddigi áldozatos munkáját” és kívánt nekik mihamarabbi új álláslehetőséget. Ami éppenséggel a közeli iváncsai, dél-korai akkugyárban lenne is, de kérdéses, hogy a környezeti ártalmak és az ottani dolgozók eddig tapasztalt kihasználása miatt ez alternatíva-e.

Tellinger egyelőre nem nyilatkozik a történtekről. Csak érdekesség, hogy ő az egyike azoknak a feltalálóknak, akikről az atlatszo.hu és a szkeptikus blog 2017-ben egyszerre írta meg, hogy a Dunaferr dunaújvárosi üzemében szintén tevékenykedő Halna-Duna Kft. színeiben egy „örökmozgó” energiatermelő találmány állami támogatására pályáztak. El is nyertek majdnem félmilliárd forintot, aminek a felét megkapták. A tudományos alapokat nélkülöző találmány ügyéből botrány lett, az állam visszakövetelte a pénzt, a Halna-Duna Kft. pedig felszámolásra jutott és tavaly meg is szűnt.

A hvg.hu bennfentes körökből kapott információi szerint Dunaújvárosban nem a Ferromark-Halna az egyetlen alvállalkozó, amely bajba került, illetve kerülhet. November 15-én döntött mintegy 40 dolgozó csoportos leépítéséről a hulladékfeldolgozó, ukrán hátterű, tavaly 4 milliárd forintos árbevételű Keramet Hungary Kft., de mivel még alkudozik, az érintettekkel nem közölte a rossz hírt. Két alvállalkozó lehet még bizonytalanságban: a karbantartó Darusín Kft., amely tavaly közel ötmilliárdos árbevételre tett szert és száznál bőven több alkalmazottal dolgozik, továbbá a hideghengerlésben részt vevő, szlovák hátterű, milliárdos árbevételű STS Metalkov Hungária Kft., amelynek csak mintegy háromtucatnyi embere van.

 

Fazekas István

Amúgy a leépítési folyamat végig kíséri a Dunaferr immár 11 hónapja tartó felszámolását. A hvg.hu-nak nyilatkozott egy neve elhallgatását kérő vállalkozó, aki a kokszolókamrák karbantartását végezte két cégével, 80 emberrel. Őket még márciusban rúgta ki a felszámoló által delegált akkori cégvezetés, ám a háttérben már ott volt a Liberty, amely fenntartotta a Dunaferr működését például azzal, hogy biztosította a kokszolónak minimálisan szükséges szenet. A szóban forgó vállalkozónak közel 200 millió forintja ragadt bent, amiről le is mondott, mert esélytelennek tartja. A vállalkozásai ma felszámolás alatt állnak, a dolgozók pedig elveszítették a munkájukat.

Történt ez úgy, hogy közben kormányzati illetékesek és a térség fideszes országgyűlési képviselője folyton a Dunaferr megmentéséről beszélt. Tény, a közvetlen alkalmazottak bérét a Liberty mostani belépésig az állam állta több tízmilliárd forint erejéig, ami az unióban tiltott burkolt állami támogatás kérdését is felveti. Ennek az összegnek a fele sincs az életképes Dunaferr húszmilliárd forintnyi vételára, amiből nem tudni, mennyit kellett ténylegesen kifizetnie a beszállítói pozícióban lévő Liberty-nek.

A Dunaferr átnevezésekor a Liberty „a Dunaújvárosban generációk óta hagyományos kohászati kultúrára építve zöldebb, jövedelmezőbb és fenntartható jövőt” ígért a város, a tőle függő közösségek, sőt az egész magyar gazdaság számára. Most nagyon úgy tűnik, a tőle függő alvállalkozók és dolgozóik nem tartoznak ebbe a körbe. A zöldebb jövő a karbonsemleges működést, a szénalapú acélgyártásról az elektromosra átállást jelenti. Csakhogy szakértők szerint kérdéses, hogyan biztosítják ehhez a temérdek energiát és a feldolgozandó hulladékvasat. Kételyek merülnek fel azzal kapcsolatosan is, hogy az Európa több országában pénzügyi zavarokba került Liberty-csoport mekkora tőkét mozgósít a magyar projektre, netán lobbizik-e a jelenlétét láthatóan támogató kormánynál valamelyik állami vagy kormányközeli hátterű bank kedvezményes hiteléért. A pályázati feltételek közt mindenesetre szerepelt 40 milliárd forintnyi azonnali befektetés a minimális környezetvédelmi előírások teljesítéséért. Csakhogy a Dunaferr jelenleg is a kohók fenntartásához épp csak elégséges szinten, a kapacitása töredékén termel.

Sorra változtatja a kormány a jogszabályokat, hogy életben tartsa a Dunaferrt

Miközben nem tudni, hogy a Dunaferr leendő tulajdonosa eleget tesz-e környezetvédelmi vállalásainak, a kormány duplán mentesíti az acélművet a jelentős szennyezés anyagi következményei alól.


A kormány pedig a minap azzal is a segítségére sietett, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter – egy kifejezetten a Dunaferre szabott, jogilag vitatható kormányrendelet alapján - támogató nyilatkozatott adott a Duna Furnace Kft.-nek arra, hogy szerződhessen a Fejér Megyei Kormányhivatallal, mint környezetvédelmi hatósággal. Ebben megígérte, hogy be fogja tartani az előírásokat, megszünteti a jogsértéseket, s ennek fejében egyelőre nem büntetik meg úgy, mint más szennyező cégeket. Magyarán, kivételes haladékot kap. Mindezt a kohászat megmentése és a munkahelyek megőrzése ürügyén. Az egész konstrukció álságosságát mutatja, hogy egy hét sem telt bele, s a Duna Furnace meghozta a csoportos leépítéséhez vezető döntést.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!