Nagy Márton helyretette Orbán Viktor mondatait reptérügyben
Legalább két hét, de akár egy hónap is lehet a miniszterelnök által emlegetett „napokon belül”.
Január végén a kormány közel 300 milliárd forintot tolt bele a Corvinus Befektetési Zrt.-be. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a pénz nem a ferihegyi reptérre kell.
Január 31-én újabb tőkeemelés történt a kormány „nagybevásárló” cége, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nél, az Antenna Hungária Zrt. (AH) még állami tulajdonban lévő, 23,22 százalékos részvénycsomagját apportálták, emellett 305 millió euró készpénzes emelés is történt – írja a 24.hu.
A Corvinusban tavaly több tőkeemelés is történt, az összesen közel 700 milliárd forintból csak egy év végi, 848,8 millió eurós (329 milliárd forintos) tételnél jelezték külön, hogy a ferihegyi reptér megszerzésére szolgál.
A lap közadatigénylésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az újabb, durván 290 milliárdos tőkejuttatásról közölte, hogy „a nem pénzbeli vagyoni juttatás tekintetében tranzakció nem merül fel, mivel apportálás történt”, a tőkeemelés készpénzes része pedig „nem a Budapest Airport Zrt. kivásárlásához volt szükséges”.
Arra a kérdésre, hogy ha nem a BA megvásárlására, akkor a spanyol motorvonatgyártó Talgo S.A. ugyancsak napirenden lévő megvételéhez van-e szükség a készpénzre, az NGM elutasította a választ arra hivatkozva, hogy ez döntés-előkészítéshez kapcsolódó adat.
A kormánynak jelenleg két nagybevásárlási célpontja van, a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airportban kívánnak többségi részesedést szerezni, ez az ügylet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint közel áll a lezáráshoz.
Legalább két hét, de akár egy hónap is lehet a miniszterelnök által emlegetett „napokon belül”.
Továbbá az állam a spanyol Talgo felvásárlásába is beszáll – vagy legalábbis beszállna, Madrid ugyanis a hírek szerint nem kíván hozzájárulni a stratégiai vállalatnak számító vonatgyártó Fidesz-közeli vevő felé történő értékesítéséhez.
A magyar állam szűk 7 ezer euróért szerzett 45 százalékos tulajdonrészt a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására létrehozott projektcégben, de ennél minden bizonnyal nagyobb szerepet vállalna, mert a projektcég felügyelőbizottságába beült a Nemzeti Tőkeholding egyik igazgatója. A többségi tulajdonos a Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter által gründolt, jelenleg egy magántőkealap által tulajdonolt Magyar Vagon-csoport, amelybe a kormány a MÁV járműgyártó és -javító kapacitásait privatizálta, és amelynek még 500 kocsit kell leszállítania az oroszokkal közösen elkezdett egyiptomi megrendelésből. Madrid az Orbán-kormány oroszbarátsága miatt nem akarja engedélyezni a stratégiai vállalatnak számító Talgo felvásárlását.
A több száz milliárd forintos bevásárlásokat a kormány úgy kívánja végrehajtani, hogy közben a központi költségvetés pocsék helyzetben van. Az idei hiánycél március végére már majdnem teljesült, a kormány ezért a GDP-arányos célt 2,9 százalékról 4,5 százalékra emelte, ami számszerűen mintegy 1500 milliárd forintos pluszmozgásteret jelent.
A Pénzügyminisztérium a hiány elszállását elsősorban az inflációkövető állampapírok év eleji hozamfizetéseivel magyarázza. Ami részben igaz, ugyanakkor a kiadási oldalon ott állnak „az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások”, vagyis az állami cégekben történt tőkeemelések (l. Corvinus); illetve a bevételi oldalon az áfabevételekben mutatkozik hatalmas elmaradás.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.