Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Január 31-én újabb tőkeemelés történt a kormány „nagybevásárló” cége, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nél, az Antenna Hungária Zrt. (AH) még állami tulajdonban lévő, 23,22 százalékos részvénycsomagját apportálták, emellett 305 millió euró készpénzes emelés is történt – írja a 24.hu.
A Corvinusban tavaly több tőkeemelés is történt, az összesen közel 700 milliárd forintból csak egy év végi, 848,8 millió eurós (329 milliárd forintos) tételnél jelezték külön, hogy a ferihegyi reptér megszerzésére szolgál.
A lap közadatigénylésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az újabb, durván 290 milliárdos tőkejuttatásról közölte, hogy „a nem pénzbeli vagyoni juttatás tekintetében tranzakció nem merül fel, mivel apportálás történt”, a tőkeemelés készpénzes része pedig „nem a Budapest Airport Zrt. kivásárlásához volt szükséges”.
Arra a kérdésre, hogy ha nem a BA megvásárlására, akkor a spanyol motorvonatgyártó Talgo S.A. ugyancsak napirenden lévő megvételéhez van-e szükség a készpénzre, az NGM elutasította a választ arra hivatkozva, hogy ez döntés-előkészítéshez kapcsolódó adat.
A kormánynak jelenleg két nagybevásárlási célpontja van, a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airportban kívánnak többségi részesedést szerezni, ez az ügylet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint közel áll a lezáráshoz.
Továbbá az állam a spanyol Talgo felvásárlásába is beszáll – vagy legalábbis beszállna, Madrid ugyanis a hírek szerint nem kíván hozzájárulni a stratégiai vállalatnak számító vonatgyártó Fidesz-közeli vevő felé történő értékesítéséhez.
A több száz milliárd forintos bevásárlásokat a kormány úgy kívánja végrehajtani, hogy közben a központi költségvetés pocsék helyzetben van. Az idei hiánycél március végére már majdnem teljesült, a kormány ezért a GDP-arányos célt 2,9 százalékról 4,5 százalékra emelte, ami számszerűen mintegy 1500 milliárd forintos pluszmozgásteret jelent.
A Pénzügyminisztérium a hiány elszállását elsősorban az inflációkövető állampapírok év eleji hozamfizetéseivel magyarázza. Ami részben igaz, ugyanakkor a kiadási oldalon ott állnak „az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások”, vagyis az állami cégekben történt tőkeemelések (l. Corvinus); illetve a bevételi oldalon az áfabevételekben mutatkozik hatalmas elmaradás.
