Az EU-n belül a magyarok költik el a pénzük legnagyobb részét bolti vásárlásokra

A kiskereskedelemben költött személyes fogyasztás az Európai Unióban lassan visszatér a járvány előtti szintre. 2023-ban már két egymást követő évben csökkenést regisztráltak, és az EU-polgárok átlagosan már csak a pénzük 33,9 százalékát költötték el a kiskereskedelemben. Magyarországon ez az arány a legmagasabb, ahol minden második eurót a kiskereskedelemben költenek el. Ezek a legújabb megállapításai a GfK ma közzétett európai kiskereskedelemről szóló új, szerdán közzétett tanulmányának.

Miután 2020-ban és 2021-ben a világjárvány miatt nőtt a lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése, az utóbbi két évben az ismét csökkent. 2023-ban az uniós polgárok 0,5 százalékkal kevesebb pénzt költöttek a kiskereskedelemben, mint az előző évben, annak ellenére, hogy a vásárlóerő és a kiskereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal nőtt.

“2023-ban az infláció és az emelkedő élelmiszerárak ellenére a háztartások kiskereskedelmi kiadásainak aránya ismét megközelíti a járvány előtti szintet” – magyarázza Philipp Willroth, a tanulmány vezetője. “Ennek oka az, hogy az európai lakosság elsősorban a kiskereskedelembe fektette a pénzét, különösen a 2020-as és 2021-es koronavírusévekben, mivel számos szabadidős élmény és szolgáltatás nem volt lehetséges. Ez a hatás most megfordul, mivel az európaiak szeretnék behozni lemaradásukat, és újra több élményre, és utazásra költenek.”

A lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése azonban országonként nagyon eltérő. Számos kelet-európai országban majdnem minden második eurót a kiskereskedelemben költik el,

különösen Magyarországon (50 százalék), Bulgáriában (49 százalék) és Horvátországban (47 százalék).

Az utolsó helyen Németország áll, ahol a fogyasztói kiadásoknak csak alig 27 százaléka áramlik a kiskereskedelmi szektorba.