Ferihegyen keresztül érkezik Európába és a régióba a Temuról, a Sheinről, az AliExpressről és más online piacterektől rendelt áruk jelentős része, a terminál az e-kereskedelmi áruk egyik legforgalmasabb csomópontja lett a Covid óta – írja a 24.hu. A lap szerint az áruk több mint 95 százaléka többnyire Kínából érkezik és megy is tovább más államokban élő megrendelőkhöz. 

A reptéren több mint 200 ezer tonnányi légiárut kezeltek tavaly, ami 2019-hez képest 50 százalékos növekedés, ehhez képest a globális légiáru-mennyiség átlagosan a 2019-es szinten van. 

A lap iparági forrásra hivatkozva arról ír, hogy hatalmas lobbi állhat az kiugróan magas forgalomnövekedés mögött, sokat nyomhatott a latban, hogy a magyar kormány folyamatosan építette a kapcsolatokat Pekinggel. Főként azután ugrott meg a forgalom, hogy a kínai online kereskedők – mint a Temu és társai – betörtek a vásárlók mindennapjaiba.

A fejleménynek nem örülnek a hazai online kereskedők, de a csomagszállító cégek sem, a kínai feladók ugyanis egyebek mellett olcsón akarnak elaprózott csomagmennyiségeket szállíttatni, és tervezhetetlen velük a logisztika, ugyanis 

egy-egy akciódömpingben akár a megszokott forgalom tízszeresét is ráönthetik a szállítókra.

A csomagkiszállítási káoszról és okairól a hvg.hu is írt részletesen:

Vannak azonban olyan vállalkozások, amelyek ráéreztek az olyan crossdocking elosztók központok iránt ébredt igényre, ahol nem raktározzák hanem csak elosztják a csomagokat. Ilyet épít Ecseren a Tiborcz István miniszterelnöki vej érdekeltségében lévő Waberer’s’ International leányvállalata, a WPL-Log Zrt. – ez a fejlesztés a Magyar Postának is jól jöhet –, míg a kínai CECZ csoport Vácon épít logisztikai okosraktárat.

A Waberer’s másik leányvállalata, a WSZL Kft. révén a teljes körű raktárlogisztikai szolgáltatásokra is ráment, ahol Hernádi Zsolt Mol-vezér is érdekelt az általa alapított, kormányzati kötődésű tőkét mozgató Voyager magántőkealap birtokában lévő Boxy Zrt.-n keresztül. Az ilyen raktárlogisztikával, áruszállítással foglalkozó vállalkozásoknak jelenthet jó üzleti lehetőséget az e-kereskedelemhez köthető boom – írja a lap, amely ugyanakkor megjegyzi, hogy egyelőre nehéz felmérni az ilyen beruházások érdemi nemzetgazdasági hasznát, viszont nem tudni, hogy a kormányzat milyen háttér-megállapodásokat kötött a kínaiakkal.