Döntött a Kúria a Gellért-hegyi sikló környezetvédelmi engedélyéről

Hatályon kívül helyezte a Kúria azt az ítéletet, amely megsemmisítette a Gellért-hegyi sikló megvalósításához szükséges környezetvédelmi engedélyt. Ezzel a Gellérthegyi Sikló Kft. közleménye szerint fontos akadály hárult el az építkezés megkezdése elől.

Mint írták, a projekttársaság korábban a beruházás megvalósításához szükséges összes engedélyt megszerezte – köztük a környezetvédelmi engedélyt, valamint a majdani felvonó alsó és felső állomása, a Hegyalja út alatt áthaladó aluljáró és a vasúti hatósági építési engedélyeket –, ám a Fővárosi Önkormányzat megtámadta azokat a bíróságon.

A Kúria csütörtökön már másodszor helyezte hatályon kívül a környezetvédelmi engedélyt megsemmisítő elsőfokú bírósági ítéletet, de facto megerősítve, hogy a projekt továbbra is rendelkezik érvényes környezetvédelmi engedéllyel – írta a kft., amelyet még 2004-ben hoztak létre a sikló tervezésére és megvalósítására, s amelyet 25 százalékban a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), 75 százalékban pedig magyar befektetők tulajdonolnak. Közleményük szerint ez a dokumentum azért kiemelt jelentőségű, mert az összes további engedély alapját képezi.

A projektről, amelynek fő célja, hogy tehermentesítse a környékbeli utakat a Citadellára tartó turistabusz-forgalom alól, még a Demszky-korszakban, 2009-ben írtak alá szerződést, de a beruházás elé az évek során számos akadály gördült. 2020-ban kapott új lendületet, akkor egyezett meg a Főváros és a kormány által létrehozott Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) arról, hogy tényleg meg kell építeni a siklót.

A Főváros 2022 februárjában azonban úgy döntött, hogy eláll a 2009-es szerződéstől – ami miatt a projekttársaság pert indított –, és erre több indoka is volt. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes akkor arról beszélt, hogy „amit akarnak, azt sem, meg ahogyan akarják finanszírozni, azt sem tudjuk támogatni”. Azt mondta, azzal a céllal ugyan egyetért a főváros, hogy a sikló megépítésével a turistabuszok okozta terhelés megszüntethető a hegyen, és hogy a megépülést követő nyereségből származó bevételt zöld fejlesztésekre költenék. Azt azonban nem tudják elfogadni, hogy magánberuházásban jöjjön létre. Megjegyezte azt is, hogy a látott tervek alapján a sikló kapacitása nem alkalmas teljesen a buszok kiváltására, miközben a megépítése túlzottan pusztítja a faállományt.

A projekttársaság szerint azonban a sikló a főváros egyik kulcsfontosságú városfejlesztési projektje, amely az I. kerület érintett városrészének közlekedési problémáira a legészszerűbb és leginkább környezetbarát megoldást kínálja. Szerintük a Citadella rekonstrukciójának 2026-ra tervezett befejezése a Gellért-hegy turisztikai vonzerejét is növeli, így a látogatók számának növekedésével a jelenlegi közlekedési problémák is súlyosbodnak, ha nem születik megoldás.